Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény - Solymár
A múzeum épülete
Cím: 2083, Solymár Templom tér 2.
Telefonszám: (70) 637-7499
Nyitva tartás: Sze 14-18, Cs 12-16, Szo 9-14
állandó kiállítás, mesterségek, Népvándorláskor, Ókor, régészet, Római Birodalom, Római kor, történelem, vadászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
A gyűjtemény első régészeti leletei a rézkor végéről valók. A község határában találtak bronzkori leleteket is, a vatyai kultúra idejéből. A rómaiak Kr.e. 11-10 körül szállták meg a Dunántúlt, és Pannónia provincia néven birodalmukhoz csatolták. Acqincum közelében alakult ki az a település Solymár helyén, amelyben a kelta eraviszkuszok, és a rómaiak az i.sz. I-II. század idejében együtt éltek, majd a kelták beolvadtak, romanizálódtak. A gyűjteményben a római-kori temető feltárásából néhány edénytöredék és restaurált darab található. A kőtár a határból előkerült I-II. századi római kőemlékeket őrzi.
Részlet a gyűjtemény régészeti középkori tárlója anyagából, a képet Jablonkay Sándor készítette
A Római Birodalom széthullását követően a népvándorlás utolsó hullámával érkezett az avarság, és telepedett meg környékünkön. A temetőjük feltárásakor talált művészi ötvösmunkák (ezüstveretek, fülbevaló) ma a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók, nálunk fényképeik láthatók. A Honfoglalás idejéből Solymárról egy törött kardot őriz a Magyar Nemzeti Múzeum.

Solymár első említése 1266-ból egy birtokadományozási oklevélen szerepel, amelyet az Országos Levéltár őriz. Fotómásolata látható kiállításunkon. A település neve Solomárként, majd Salmár, Solmar alakban bukkan fel a későbbi okmányokban. A solymárok a királyi udvarhoz tartozó vadászok voltak, akik a sólymok idomításával foglalkoztak. Községünk róluk kapta tehát a nevét. A község a középkorban oppidum-mezővárosként is szerepel.

A hódoltságig magyarlakta területen Solymár várát Lackfy István nádor építtette az 1360-70 körüli években. Tulajdonosai királyok, királynék, főméltóságok viselői voltak. Valamennyien szívesen vadásztak környékünkön. Leghíresebb tulajdonosa Mátyás király volt, aki szintén szívesen időzött itt, majd fia Corvin János birtokolta a várat. A törökök az 1560-70 körüli időben elpusztították-, felégették a várat, a terület több mint 100 évre lakatlanná vált.

A vár ásatásait Dr. Valkó Arisztid kezdte meg az 1930-as években, akinek köszönhetően a falmaradványok ismét kirajzolják az egykori vadászkastély területét, méreteit. A későbbi ásatásokkal a vár alaprajza pontosult, a leletanyag pedig Dr. Valkó Arisztid halála után a gyűjteményünkbe került.