Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.10. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.10. - 2020.08.11.
Fehérvárcsurgó
2020.08.10. - 2020.08.12.
Eger
2020.08.10. - 2020.08.14.
Debrecen
2020.08.10. - 2020.08.14.
Szentendre
2020.08.10. - 2020.08.14.
Veszprém
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
2020.07.15. - 2020.08.04.
Herend
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény - Solymár
A múzeum épülete
Cím: 2083, Solymár Templom tér 2.
Telefonszám: (26) 360-275
Nyitva tartás: H, Sze 14-18, Szo 10-15
állandó kiállítás, mesterségek, Népvándorláskor, Ókor, régészet, Római Birodalom, Római kor, történelem, vadászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
200 HUF
Belépő diákoknak
100 HUF
A gyűjtemény első régészeti leletei a rézkor végéről valók. A község határában találtak bronzkori leleteket is, a vatyai kultúra idejéből. A rómaiak Kr.e. 11-10 körül szállták meg a Dunántúlt, és Pannónia provincia néven birodalmukhoz csatolták. Acqincum közelében alakult ki az a település Solymár helyén, amelyben a kelta eraviszkuszok, és a rómaiak az i.sz. I-II. század idejében együtt éltek, majd a kelták beolvadtak, romanizálódtak. A gyűjteményben a római-kori temető feltárásából néhány edénytöredék és restaurált darab található. A kőtár a határból előkerült I-II. századi római kőemlékeket őrzi.
Részlet a gyűjtemény régészeti középkori tárlója anyagából, a képet Jablonkay Sándor készítette
A Római Birodalom széthullását követően a népvándorlás utolsó hullámával érkezett az avarság, és telepedett meg környékünkön. A temetőjük feltárásakor talált művészi ötvösmunkák (ezüstveretek, fülbevaló) ma a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók, nálunk fényképeik láthatók. A Honfoglalás idejéből Solymárról egy törött kardot őriz a Magyar Nemzeti Múzeum.

Solymár első említése 1266-ból egy birtokadományozási oklevélen szerepel, amelyet az Országos Levéltár őriz. Fotómásolata látható kiállításunkon. A település neve Solomárként, majd Salmár, Solmar alakban bukkan fel a későbbi okmányokban. A solymárok a királyi udvarhoz tartozó vadászok voltak, akik a sólymok idomításával foglalkoztak. Községünk róluk kapta tehát a nevét. A község a középkorban oppidum-mezővárosként is szerepel.

A hódoltságig magyarlakta területen Solymár várát Lackfy István nádor építtette az 1360-70 körüli években. Tulajdonosai királyok, királynék, főméltóságok viselői voltak. Valamennyien szívesen vadásztak környékünkön. Leghíresebb tulajdonosa Mátyás király volt, aki szintén szívesen időzött itt, majd fia Corvin János birtokolta a várat. A törökök az 1560-70 körüli időben elpusztították-, felégették a várat, a terület több mint 100 évre lakatlanná vált.

A vár ásatásait Dr. Valkó Arisztid kezdte meg az 1930-as években, akinek köszönhetően a falmaradványok ismét kirajzolják az egykori vadászkastély területét, méreteit. A későbbi ásatásokkal a vár alaprajza pontosult, a leletanyag pedig Dr. Valkó Arisztid halála után a gyűjteményünkbe került.