2020.07.06.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Keddtől ismét várja a látogatókat a hadtörténeti múzeum

2020.07.06.
Szépművészeti Múzeum

Esztergom - térben és időben is madártávlatból

2020.07.06.
Jósa András Múzeum

Mutasd a cipőd és megmondom ki vagy!

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.06.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Könyvbéli virágok

2020.07.05.
Debreceni Művelődési Központ

Flashmobbal emlékeztek meg Trianon 100. évfordulójára

Vajda Múzeum – Ferenczy Múzeumi Centrum - Szentendre
A múzeum épülete
Cím: 2000, Szentendre Hunyadi u. 1.
Telefonszám: (20) 779-6657, (26) 310-244
Nyitva tartás: Felújítás miatt zárva!
állandó kiállítás, festészet, grafika, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
6000 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven gyermekeknek
3000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
9000 HUF
A képi gondolkodás területén Vajda Lajos (1908-1941) forradalmian új dimenziókat nyitott a magyar képzőművészetben. Szellemi érlelődésének színhelyei: Szerbia, Szentendre, a budapesti Képzőművészeti Főiskola, Kassák Lajos ún. Munka-köre és 1930-34 között Párizs. Korai kubista szerkesztésű művei után Párizsban fotómontázsokat készít. 1935-36-ban Korniss Dezső festőművésszel együttműködve - Bartók és Kodály munkásságát példaként tekintve megszületik az ún. szentendrei program, melynek lényege a szintézisteremtés múlt és jelen kultúrája, keleti és nyugati gondolkodás között. A városban és környékén végzett motívumgyűjtő körútjaikon Vajda a montázs elvére épülő konstruktív szürrealista módszerrel a jelekké egyszerűsített hétköznapi és szakrális tárgyakat népi motívumokkal szerkeszti egységbe, mint az a Szentendrei házak feszülettel című képén látható.

A szintézisteremtés lehetősége azonban a fasizmus és sztálinizmus árnyékában tovatűnik, és Vajda elindul magányos útján a lélek mélyrétegei felé. Útját humánus arcukat rémmé maszkírozó figurák, gyilkos fogakat eresztő növények, soha nem látott, borzongató tájak kísérték. A XX. századi európai rajzművészetben is kiemelkedő jelentőségű, utolsó nagyméretű szénrajzainak sárguló lapjain elemi erők kényszerítik formába a kavargó ősanyagot.