Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.26. - 2020.04.05.
Budapest
2020.02.21. - 2020.04.19.
Budapest
2020.02.21. - 2020.03.26.
Makó
2020.02.18. - 2020.03.17.
Budapest
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Budapest
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.13. - 2020.03.15.
Tatabánya
2020.02.12. - 2020.02.28.
Kisújszállás
ggg
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Holló László Emlékmúzeum - Debrecen
Cím: 4031, Debrecen Holló László sétány 8.
Telefonszám: (52) 428-251, (52) 413-326
Nyitva tartás: K-V 10-16
állandó kiállítás, festészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
100 HUF
Belépő diákoknak
60 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
60 HUF
A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki. A különleges stílusukról könnyen felismerhető, a sötét és világos tónusokat mesterien kombináló képek és az épület belső falaira festett seccók több helyiséget töltenek meg, s külön szoba jutott a művész rekonstruált, eredeti használati tárgyakkal berendezett műtermének a bemutatására is.

A Kiskunfélegyházán született Holló László művészete Debrecenben bontakozott ki. A Hollósy Simon növendékeként Münchenben pallérozódott ifjú az első világháború környékén lelt (később véglegesnek bizonyult) menedékre a kálvinista Rómában, ahol nemcsak festőként, de ismert és elismert közéleti személyiségként is nyilvántartották. Az Ady Társaság osztályelnökeként és a helyi művésztelep fő szervezőjeként örök időkre elévülhetetlen érdemeket szerzett magának.

Munkásságának első évtizedeiben elsősorban portrékat alkotott az ifjú művész, majd az 1920-as években egyre inkább rátalált saját stílusára és saját témáira: az életképek mellett ekkor születtek az első bibliai és mitologikus ihletésű festményei is.

Holló László 1930-ban önálló kiállítást rendezhetett a debreceni városházán, de a második világháború közeledtével egyre inkább elszigetelődött és egy évtizedig teljes visszavonultságban dolgozott. A világégés után önarcképek, portrék, történelmi képek egész sorával gazdagította életművét. Témájául mindig az embert választotta, sorsával, jelenével, múltjával, pszichikumával. Még a tájképei, csendéletei is "emberarcúak", mozognak, lélegeznek belülről.

Holló László roppant dinamikus festészete drámai, impulzív, mozgalmas, rendkívül kifejező. Önarcképsorozata egyedülálló a hazai művészettörténetben. A hatvanas évektől könnyedebb témákat is elővett, az addigiaktól kissé eltérő stílust választott, míg a hetvenes években visszatért kedvenc csendéleteihez, tájképeihez. Munkácsy- és Kossuth-díjat kapott, Érdemes és Kiváló Művész.