Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.21. - 2019.09.21.
Gödöllő
2019.09.21. - 2019.09.21.
Debrecen
2019.09.21. - 2019.09.22.
Nyírbéltek
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Agyagosszergény
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.22.
Székesfehérvár
2019.09.21. - 2019.09.22.
Kőszeg
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.10.20.
Tiszafüred
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
Alföldfásítási Gyűjtemény - Bugac
A múzeum épülete
Cím: 6114, Bugac Felsőmonostor 545.
Telefonszám: (76) 575-520
Nyitva tartás: V.15-IX.15.
állandó kiállítás, erdőgazdálkodás, gazdaság, mezőgazdaság
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az Alföldőshonos erdei a török korban és az utána következő háborúskodások idején, a vízparti társulások kivételével, csaknem teljesen megsemmisültek. Egyre terjedt a futóhomok. Megkötése nélkül sok helyen már egyszerűen nem lehetett gazdálkodni. Az újrafásítás gondolatát tehát gazdasági kényszer szülte.

Az erdőben való szegénység enyhítésére már a XVIII. század végén és a XIX. század elején történtek intézkedések, próbálkozások. Jelentős előrelépés volt az 1879-es erdőtörvény alapján végzett úttörőmunka, mely főleg a homokterületeket érintette. A századfordulón kiváló erdész szaktekintélyek jóvoltából bontakozott ki az Alföld fásítása: az akkori viszonyokhoz mérten nagy erdősítések színhelye volt Debrecen, Szeged, Szabadka és Kecskemét térsége.

Az 1923-as alföldfásítási törvény olyan rendelkezést hozott, melynek következtében megkezdődhetett a konkrét tervező munka a szik- és homokfásítás alapjainak lerakására és közérdekű létrehozására. Az igazán jelentős fásítás 1947-ben vette kezdetét, és az ötvenes években teljesedett ki. A társadalmi változások lehetőséget nyújtottak az erdősítésre kijelölt területek állami tulajdonba vételére. A szocialista mezőgazdaságban megindulhatott az agrárérdekeket szolgáló fásítás is. Az Alföldön mintegy 300.000 hektárral nőtt az erdők területe.

E gigászi munkában a tiszteletet érdemlő nagy elődök méltó követőkre találtak. Az erdészet reménye, hogy a gazdasági rendszerváltást követően a magánszektor is követi a kialakult jó hagyományokat.