Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.11.19.
Fehérvárcsurgó
2017.11.19. - 2017.11.19.
Kismaros
2017.11.17. - 2017.11.17.
Budapest
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.11.16.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.12.03.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.27. - 2017.11.30.
Makó
2017.10.27. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.27. - 2017.11.27.
Tiszafüred
2017.10.26. - 2018.01.21.
Sepsiszentgyörgy
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
Néprajzi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1055, Budapest Kossuth tér 12.
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, földművelés, mesterségek, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
800 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1300 HUF
/ család
Belépő Magyar Turizmus Kártyával
350 HUF
Bérlet diákoknak
(10 foglalkozásra)
1500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
(25 főig)
4600 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven nyugdíjasoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, angol és német nyelven)
6500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, egyéb nyelven)
8000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, angol és német nyelven)
4000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, egyéb nyelven)
5000 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
1000 HUF
1991 júniusától látható a magyar népi kultúrát bemutató állandó kiállítás a Néprajzi Múzeumban. A kiállítás 13 teremben tárja a látogatók elé a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékeit a 18. sz. végétől az első világháborúig terjedő időszakból, a magyar nyelvterület egészéről.

Az első terem a Kárpát-medence népeinek etnikai, nyelvi és vallási megoszlását mutatja be. A 19. század végén a 14 milliós lakosság közel felét a nemzetiségek alkották, akik között a legjelentősebb létszámot a románok (16%), a németek ( 13%) és a szlovákok ( 13%) képviselték.

Ezt követően az emberi élet keretét alkotó intézmények: a falu, az uradalom, a mezőváros, a tanya, az ipari város, valamint az egyházak egymással összefonódó kapcsolatrendszerét tekinti át a kiállítás, ezek ugyanis számottevő befolyást gyakoroltak a népi műveltség alakulására.

Nagy teret kapott a paraszti munka sokrétűségének és gazdag tárgykészletének megismertetése. A munkát végző emberek életkörülményeit, társadalmi helyzetét hétköznapi ruházatuk és személyes felszerelésük mutatja be. A munkafolyamatok és az élelmiszertárolás jellegzetes tárgykészlete mellett a paraszti táplálkozás hagyományaival és társadalmi eltéréseivel is megismerkedhet a látogató. A paraszti munkához szorosan kapcsolódó kézművesség meglehetősen széles skálájából több jellegzetes foglalkozás mutatkozik be, mint például a fafaragás, az asztalosipar, a kovácsmesterség, a fazekasság, a textilkészítés, a posztóművesség, a szűrszabó- és szűcsmesterség.

A múlt századi falusi lakáskultúra két pólusát szemlélteti a kiállítás: az őrségi régi "füstös" ház a középkori életkörülményeket, a sárközi "tisztaszoba" pedig a gazdagparaszti új ház divatját közel egyazon időből rögzíti, jelezve a falusi népesség polgárosodásának egyenetlen folyamatát kísérő vagyoni tagozódás távolságait. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszottak a falusi és mezővárosi kézművesek, akik tömegesen állították elő a festett bútorokat, a díszkerámiát, a színes szőtteseket, a hímzett viseleti darabokat, és ezáltal jellegzetes tájstílusokat teremtettek.

Az emberi életút bemutatása a paraszti értékrend arányaihoz igazodik, középpontjában a lakodalom állt, melyet az impozáns kalotaszegi emlékanyag juttat kifejezésre. A kiállításban az a kalotaszentkirályi menyasszonyi kelengye kerül közszemlére, amelyet először száz esztendővel ezelőtt, a millenniumi néprajzi falu kiállításán láthattak az érdeklődők.

A hagyományos népi kultúra szellemi gazdaságát tükrözi a kiállítás utolsó témája: a kalendáriumi ünnepek sora. Az egyházi és a gazdasági év előírásaihoz igazodó népszokások kellékei és látványos jelenetei a magyar paraszti műveltség nyugati és keleti elemekből ötvözött sajátosságait tárják fel.
Múzeumi órák
6 - 18 éveseknek
Múzeumpedagógiai foglalkozás
6 - 18 éveseknek
Múzeumpedagógiai foglalkozás
6 - 18 éveseknek
Múzeumpedagógiai foglalkozás