Az 1930-as évektől nyarait Balatonfüreden töltötte: arcképeket is festett, de fő témái mindvégig a Balaton és a virágcsendélet maradt. A tó mediterrán jellegű környezete, a víz és a levegő változatos fényekben, színekben jelennek meg festményein. Különleges technikája révén egymás mellé helyezett egyszínű vonalkákból, foltokból áll össze a kép. Nem véletlen tehát, hogy Halápy az "ezerarcú Balaton festője" néven vált ismertté.