Október 17-én a Hortobágy Budapestre költözik! A Néprajzi Múzeum egész napos programmal várja mindazokat, akik testközelből szeretnék megismerni a pásztorkodás különleges világát. A pásztorkutyák bemutatójától a dudaszóig, a kézműves műhelyektől a személyes történetekig számtalan élményen keresztül fedezhetjük fel, milyen tudás, hagyomány és találékonyság kapcsolja össze a pásztorokat, az állatokat és a tájat.

Vajon milyen lehet ma pásztornak lenni? Hogyan ismeri fel a juhász az időjárás változásait, hogyan dolgozik együtt ember és kutya, és milyen szerepet töltenek be a nők a pásztorközösségekben? A programnapon maguk a pásztorok mesélnek mindennapjaikról, a mesterség fortélyairól és a mai kihívásokról. A Nők a Pásztorságban Csoport tagjaival is találkozhatunk, a szakmai beszélgetések pedig arra keresik a választ, miért fontos a pásztorok tudása a természetvédelem, a fenntartható tájhasználat és a jövő gazdálkodása szempontjából.

A múzeum ezen a napon valódi élménytérré változik. A látványos pásztorkutya-bemutatón megismerkedhetünk a komondorral, a kuvasszal, a pulival, a pumival, a mudival és a sinkával, és a kutyák ügyességi feladataiba a közönség is bekapcsolódhat. A Hortobágy képviselői pásztoreszközöket és viseleteket mutatnak be, a kézműves vásárban pedig késesekkel, faművesekkel, kalaposokkal és más mesterségek képviselőivel találkozhatunk. A látogatók kipróbálhatják a gyapjúfeldolgozás különböző lépéseit, nemezbárányt vagy bőrkarkötőt készíthetnek, és megismerhetik a cifraszűr és a karikásostor készítésének titkait.

A legkisebbeket játékos pásztorpróbák, mesés előadás és interaktív hangszeres foglalkozások várják. A zene egész nap elkíséri a látogatókat: dudaszóval indul a reggel a múzeum tetőkertjén, különleges zenés tárlatvezetés eleveníti meg a gyűjtemény hangszereit, a nap végén pedig pásztorzenei utazás vezet Zalától Moldváig.

A pásztorok története a jelenről és a jövőről is szól. A filmvetítések, könyvbemutatók és beszélgetések megmutatják, hogyan él tovább a pásztori tudás, milyen kihívásokkal néznek szembe az őshonos állatfajták, és mi történhet a magyar gyapjúval, amelyből ma gyakran hulladék lesz, pedig értékes alapanyagként is hasznosítható. A program különlegessége a Néprajzi Múzeum új dokumentumfilmjének első bemutatója, amely a Hortobágy örökös pásztorait szólaltatja meg, megörökítve életüket, emlékeiket és továbbadásra váró tudásukat.

A rendezvény a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évéhez kapcsolódik. Célja, hogy a pásztorkodást ne csupán a múlt örökségeként, hanem ma is élő, folyamatosan változó tudásként mutassa be, amelynek megőrzése és továbbadása közös érdekünk.

Programok:

9:45–10:15
Helyszín: Néprajzi Múzeum, Tetőkert

Dudaszó a tetőn

A pásztorok világa már a nap kezdetén megszólal: Bese Botond előadásában dudaszó tölti be a Néprajzi Múzeum tetőkertjét. A rövid, hangulatteremtő nyitóprogram egyszerre idézi meg a pásztorhangszerek hagyományát és a puszta különleges atmoszféráját – méltó felütésként az egész napos hortobágyi programhoz.

EGÉSZ NAPOS PROGRAMOK A DAMJANICH UTCAI AULÁBAN

10:00–18:00
Helyszín: Damjanich utca felőli aula

Kézműves vásár és mesterségbemutatók

A Debreceni és Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület mesterei egyedi portékákkal és különleges kézműves bemutatókkal érkeznek. Találkozhatunk többek között késes, faműves, kalapos, szalmafonó, szűrrátét-készítő, szarufaragó és kobaktökfaragó mesterekkel is.

A pásztorok viselt dolgai
Vendégünk a Hortobágy

A Hortobágy világörökségi helyszínének és nemzeti parkjának képviselői a puszta egy különleges szeletét hozzák el a múzeumba. Egy hagyományos viseletbe öltözött csikós mesél a mesterségéről, és a karikás ostor készítésének titkaiba is bepillantást enged. A pásztoreszközök és viseletek bemutatója, valamint a régi kismesterségekről, a háziállatokról és a vadon élő állatokról szóló asztali játékok a legeltető állattartás őshazájába kalauzolják a látogatókat. Közben az is kiderül, miért tekinthetünk erre az évszázados tudásra ma is a fenntartható tájhasználat egyik kiemelkedő példájaként.

Sajtműhelyek

10:30–11:10
Helyszín: MÉTA tér

Ördöngős dudás
A Kuttyomfitty Társulat előadása

„Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni…” Ferkó, a pásztorfiú egy nap elalszik, az ördögök pedig ellopják szeretett kis bárányát. A mesés előadásból megtudhatjátok, hogyan tanul meg Ferkó játszani a dudán, az ördög hangszerén, és miként segíti útján Tündér Ilona. Báránykáját keresve Somogyországba, a Hortobágyra és Palócországba is eljut. A történetet mezőföldi, bukovinai, somogyi, hortobágyi és Ipoly menti táncok teszik még színesebbé.

Szereplők: Dobsa Fodor Mónika – tánc, ének, szöveg
Dobsa Tamás – tánc, ének, szöveg, bábok
Ajánlott korosztály: óvodások és 1–9. osztályos tanulók

10:30–11:45
Helyszín: Damjanich utca felőli aula

Nők a pásztorságban

Bemutatkozik a Nők a Pásztorságban Csoport, amely azért dolgozik, hogy láthatóvá tegye a pásztorkultúrában élő nők szerepét, tudását és örökségét. Tagjai személyes történeteken és tapasztalatokon keresztül mutatják meg, hogyan kapcsolódik össze múlt és jelen ebben a ma is élő közösségben. Ahogy vallják: „Hiszünk abban, hogy a hagyományok megőrzése és továbbadása közös felelősségünk. Közösségünk olyan találkozási pont, ahol a múlt értékei és a jelen tapasztalatai egymást gazdagítják.”

11:30–12:30
Helyszín: MÉTA tér (vetítőtermes boksz)

MÉTA MATINÉ – Suttogó nád, zengő doromb – interaktív családi hangjáték pásztorhangszerekkel

Közös mesealkotásra és hangszerpróbára hívjuk a családokat: ezen a foglalkozáson a képzelet és a népi hangszerek együtt keltik életre a természet hangjait. Gondoltátok volna, hogy a hangszerek szinte beszélni is tudnak? Kipróbáljuk, hogyan változik a doromb ugráló békává, miként idézi meg a kaval az őszi erdő suhogását, és hogyan csalogatja elő a tavaszt az okarina kismadárhangja. Csukjátok be a szemeteket, nyissátok ki a fületeket, és alkossuk meg együtt saját hangjátékunkat!

A foglalkozást Deák-Bárány Flóra és Szeszák Ádám tartja.

11:30–13:00
Helyszín: Damjanich utca felőli bejárat előtti tér

Pásztorkutya-bemutató

Ismerd meg testközelből őshonos magyar pásztorkutyáinkat! A Duna–Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület bemutatóján a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi és a mudi mellett a pásztorok körében kedvelt, fajtaként még nem elismert, „sinka” gyűjtőnéven ismert kutyákkal is találkozhatsz. A fajtaismertetők után a kutyák engedelmességi és ügyességi feladatokban mutatják meg tudásukat, a játékos gyakorlatok egy részébe pedig a közönség is aktívan bekapcsolódhat.

11:30–12:30
Helyszín: Gyűjteményi kiállítás, Zoom

Az alföldi pusztától a dunántúli vadonig

Az egykori pásztorkultúra díszes és egyszerű használati tárgyain keresztül gondolkodunk a csikósok és juhászok mindennapi tudásáról, környezetéről és képzeletvilágáról. Azt is nyomon követjük, milyen utat jártak be a saját készítésű eszközök – a tarisznyától egészen a múzeumi vitrinig.

A tárlatvezetést tartja: Szabó Magdolna muzeológus

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

11:50–12:00
Helyszín: Damjanich utca felőli aula színpad

Pásztoremberek
Könyvbemutató

Kunkovács László Pásztoremberek című, most újra kiadott kötete mély gondolatokat hordozó fényképeken keresztül őriz meg egy különleges világot. A könyv egyszerre dokumentum, kordokumentum és érzékeny találkozás azokkal az emberekkel, akiknek tudása a tájjal és a jószággal való mindennapi együttélésből született. A bemutatón a képek mögött rejlő történetekhez és a pásztorélet ma is érvényes tapasztalataihoz is közelebb kerülhetünk.

A kötetet Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus mutatja be.

12:00–12:30
Helyszín: Damjanich utca felőli aula színpad

Magyar Pásztorok Nyilatkozata

Mit kérnek a magyar pásztorok a jövőjükért, és miért fontos ez mindannyiunknak? A Magyar Pásztorok Nyilatkozatának sajtótájékoztatóján maguk a pásztorok beszélnek arról, hogyan lehet megőrizni és megújítani az élő pásztori tudást, a legelőket és azt az életformát, amely egyszerre jelent munkát, kultúrát és tájhasználatot. Mindezt az ENSZ Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve kapcsán.

A Társaság a Komondorért Egyesület nyilatkozata

Az egyesület tagjai sajtótájékoztatójukon arra hívják fel a figyelmet, hogy a komondor évszázadokon át hűségesen szolgálta a pásztorokat, és számos történelmi viszontagságot túlélt, az utóbbi években azonban veszélybe került. 2025-ben feleannyi komondor született, mint 2020-ban, a tenyésztésbe vont szukák száma pedig a kritikus szint alá, 122 egyedre csökkent. Mivel a fajta hagyományos őrző tulajdonságai is gyengültek, az egyesület a törzskönyv nélküli állomány bevonásával Komondor Fajtanemesítő Programot indít a pásztorkomondorok munkaképességének és genetikai értékeinek megőrzéséért.

Bemutatkozik az Eleven Örökség Munkacsoport nevű civil társaság

Mit jelent az eleven örökség, és vajon vannak-e még felfedezésre, megismerésre és megőrzésre váró nemzeti vagy nemzetiségi haszonállat-állományaink? Az Eleven Örökség Munkacsoport bemutatkozásán arról lesz szó, miért érdemes úgy óvnunk ezeket az élő kulturális értékeket, ahogyan műemléki védelem alatt álló épületeinket. A 2000-es években számos, korábban kihaltnak hitt, elveszettnek vélt vagy alig kutatott állományt sikerült fellelni, köztük a kárpáti kalibakutyákat, a magyar kopasz pulikat, más néven sváb májzlikat, a cigánykutyákat, a szász fuvarosebeket és a pásztorkomondorokat. A beszélgetés ezeknek az állatoknak a történetét, jelentőségét és megőrzésük lehetőségeit járja körül.

12:00–12:45
Helyszín: MÉTA Béta

Pásztorélet – pásztorétel
Dr. Szőllősy Gábor vetítettképes előadása

Mit ettek a pásztorok a pusztán, és mit árulnak el ezek az ételek a mindennapi életükről? Az előadás elsősorban az alföldi pásztorok étkezési szokásait és jellegzetes fogásait mutatja be. Kiderül az is, hogy ugyanazt az ételt miért nevezhették másként a pásztorok, mint a polgári háztartásokban vagy a vendéglátásban. A jól ismert, bográcsban készülő fogások mellett az egyszerűbb pásztorételek – köztük a tarhó, valamint a nyers és sült szalonna – története és szerepe is terítékre kerül.

12:00–17:00
Helyszín: Coworking tér

Készítsd el saját nemezelt báránykádat!
Egyedülálló workshopra hívunk, ahol közelről ismerheted meg a nemezelés hagyományos mesterségét, és rögtön ki is próbálhatod az alkotás örömét.
A foglalkozást Szabó Erzsó, az Elsié Felt Couture alkotója, Junior Príma díjas nemezművész vezeti. Irányításával a puha, természetes gyapjúból lépésről lépésre formálódnak meg a kedves, egyedi nemezelt báránykák. A workshop végén saját, kézzel készített nemezbárányoddal térhetsz haza.
A nemezelés egyszerre kézműves tudás, kreatív kísérletezés és elmélyült alkotói élmény: kikapcsol, feltölt, és egy időre kiszakít a hétköznapi rohanásból.

12:00–17:00
Helyszín: Coworking tér

Bőrkarkötő-készítés – fonjunk hármas fonatot zárt szálakkal!
Workshop

Vedd kézbe a különböző állatbőrökből készült anyagokat: tapintsd meg, figyeld meg a felületüket, és fedezd fel, hogyan lehet őket formálni! A workshopon egy különleges, elsőre kissé titokzatosnak tűnő fonási technikát sajátíthatsz el, majd lépésről lépésre elkészítheted saját, kézzel font bőrkarkötődet. Lehet, hogy a megoldás nem adja magát azonnal, de a végére minden résztvevő büszkén viselheti a saját kezűleg készített darabját. Munka közben a fakalapács és a bőrlyukasztó használatát is kipróbálhatod, így nemcsak fonni, hanem alakítani és formálni is megtanulod az anyagot.

A foglalkozást vezeti: Hutkai László bőrműves népi iparművész, a Népművészet Mestere

12:20-12:55
Helyszín: Moziterem

Élet a pusztán (rendező: Basilides Ábris, 1971, 35 perc)

A film az Alföld hagyományos állattartását és az ahhoz kapcsolódó pusztai életformát mutatja be a tavaszi kihajtástól az őszi behajtásig. A szereplő csikósok, gulyások és juhászok a forgatás idején részben még elődeik gazdálkodási módját követték, részben pedig az idősebb pásztorok segítségével idézték fel a hagyományos állattartás fortélyait. A film zenéjét hiteles népzenei gyűjtések alapján Sárosi Bálint szerezte, megidézve a pusztán élők zenei kultúráját. Az alkotás elkészítését a Debreceni Egyetem Tárgyi Néprajzi Tanszékének oktatói segítették.

12:30–16:00
Helyszín: Damjanich utca felőli aula színpada mögött

Pásztorsarok

Milyen tudás kell ahhoz, hogy valaki nap mint nap együtt éljen egy nyájjal vagy gulyával, ismerje a jószágot, és olvasni tudjon az időjárás jeleiből meg a táj apró rezdüléseiből? A színpad mögötti Pásztorsarokban, az ülőzsámolyoknál személyesen találkozhattok és beszélgethettek pásztorokkal. Hallgassatok meg történeteket a munkáról, a mindennapi kihívásokról és arról a tudásról, amelyet leginkább csak a jószágtól, tapasztalt társaktól, a tájtól és hosszú évek gyakorlatából lehet elsajátítani.

13:00–13:50
Helyszín: MÉTA tér

Eleven örökségünk – hagyományos haszonállataink
Czéher György előadása

Az előadás a Kárpát-medence pásztoroló tájgazdálkodásának különleges megjelenésű, hagyományos haszonállatait mutatja be. Megismerhetjük az Európa legjobb igás állatai között számon tartott magyar szürkemarhát, a jellegzetes, spirálisan csavarodó szarvú magyar racka juhot, a télre kifehéredő szőrű lovakat, a „duplamellű”, télen is tojó kopasznyakú tyúkokat, ősi, mára csaknem kihalt sertéstípusainkat és az őket kiszorító különféle mangalicákat. Szó lesz a komondor és a puli látványos szőrzetű, illetve szőrhiányos munkatípusairól is. Ahogyan a veszélyeztetett vadon élő fajok, úgy a háziállatfajták is kipusztulhatnak, ha nem teszünk a fennmaradásukért. Magyarország ezen a területen élen jár: az előadás a hazai haszonállat-állományok génvédelmi rendszerébe – az in libro conservatio, a génmentés, a génvédelem, a hasznosító génmegőrzés és a génbankok világába – is betekintést ad.

13:00–16:30
Helyszín: Damjanich utca felőli aula

Merre vezet a magyar gyapjú útja?

Magyarországon évről évre több mint 2000 tonna gyapjú végzi hulladékként, pedig készülhetne belőle pulóver, paplan, szigetelőanyag vagy akár a növénytermesztésben használható mulcsszőnyeg is. A Gyapjúprogram csapatával végigkövetheted ennek a sokoldalú természetes anyagnak az útját a birkanyírástól addig, amíg kötésre és horgolásra alkalmas fonal lesz belőle. A feldolgozás több lépését magad is kipróbálhatod: az asztalnál kártoló, gyapjúfésű, kézi orsó és rokka vár. Közben arról is beszélgetünk, milyen akadályok nehezítik ma a magyar gyapjú feldolgozását, és hogyan válhatna a jelenleg gyakran kidobott alapanyag újra értékes, fenntartható erőforrássá.

13:00–16:30
Helyszín: Damjanich utca felőli aula

Cifraszűr- és karikásostor-készítési bemutató

Ismerd meg a magyar pásztorkultúra két jellegzetes tárgyi örökségét, a cifraszűrt és a karikás ostort, valamint az elkészítésükhöz szükséges különleges tudást! A bemutatón közelről láthatod a hagyományos alapanyagokat, eszközöket, munkafolyamatokat és díszítőmotívumokat. Az alkotás egyes fázisain keresztül az is kirajzolódik, hogyan öröklődik tovább a tárgyakhoz kapcsolódó kézműves tudás, és miként kapcsolódnak ezek a darabok a pásztorélet mindennapjaihoz és ünnepi kultúrájához.

A bemutatót Szőke Péter népi iparművész, hungarikumgazda, a Guzsalyas Egyesület elnöke tartja

13:00–16:10
Helyszín: Moziterem

Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal (189 perc)

Kísérleti lassú film, amely egy délutánon keresztül követi Sáfián László pásztort, ahogy nyáját legelteti egy védett nyírségi gyepen. A háromórás alkotás betekintést ad a pásztorok hagyományos ökológiai tudásába és a tájjal kialakított kapcsolatukba. Molnár Zsolt etnoökológus Sáfián László társául szegődik a legeltetés során, kettejük beszélgetéseiből bontakoznak ki azok a természetvédelmi szempontból is fontos, korántsem idejétmúlt értékek és tradíciók, amelyek a táj és az ember együttélését évszázadokon át formálták. A film az Ökológiai Kutatóközpont gondozásában készült, Karácsony Sándor operatőr közreműködésével.

13:30–15:00
Helyszín: Gyűjteményi kiállítás

Zenés tárlatvezetés a gyűjteményi kiállításban

Tudtad, hogy a Néprajzi Múzeum 3600 műtárgyat bemutató Gyűjteményi kiállítását nemcsak bejárni, hanem „hallgatni” is lehet? Kalotaszegtől Afrikáig, Bartók Béla fonográfjától Bíró Lajos óceániai gyűjtéséig számos ponton találkozhatunk zenével és különleges hangszerekkel.

Ezen a rendhagyó, élő zenével kísért tárlatvezetésen a kiállításban látható hangszerek és a hozzájuk kapcsolódó történetek segítségével a népzenegyűjtés kezdeteit is felfedezzük, és azt is megvizsgáljuk, miként gondolkodtak a kutatók a népi hangszerekről. Nemcsak elméletben merülünk el a témában: a kiállítás kurátora mellett Bese Botond élő játéka és hangszerbemutatója hozza közel a pásztorhangszerek sokszínű világát.

Kövesd a dallamokat, és éld át a kiállítást a zenés ösvényen keresztül!

A tárlatvezetést tartja: Pálóczy Krisztina kurátor, zenél: Bese Botond

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

14:15–15:45
Helyszín: MÉTA tér

Vissza a legelőre!
kerekasztal-beszélgetés

Mit jelent ma rackával, lóval vagy bivallyal foglalkozni? A kerekasztal-beszélgetésen három különböző életút és háromféle tapasztalat találkozik a tájjal együtt élő gazdálkodás közös kérdéseiben. Hagyományról és mai gyakorlatról, legeltetésről és pásztorkodásról beszélgetünk, miközben arra is keressük a választ, milyen szerepet kaphatnak az őshonos fajták napjaink tájhasználatában, természetvédelmében és fenntartható gazdálkodásában.

A beszélgetés résztvevői:

Avar Ákos – mongolista, fekete racka tenyésztő, Alsópetény polgármestere

Lajkó Gergely – néprajzkutató, gazdálkodó

Lenner Ádám – Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzser

Moderátor: Szabó Magdolna muzeológus

15:00–16:30
Helyszín: Gyűjteményi kiállítás

MÉTA MATINÉ – Pásztorpróbák: családi kaland és kihívás a Gyűjteményi kiállításban

Állj be te is bojtárnak, és tedd próbára tudásod a Gyűjteményi kiállításban! Elsőre talán úgy tűnhet, hogy a pásztorélet csak a legelésző jószágok őrzéséből állt. Korántsem! Egy igazi pásztornak kiválóan kellett értenie az állatok nyelvén, ismernie kellett a gyógyító füveket, fafaragó művésznek kellett lennie, és ha úgy adódott, a rafinált betyárokkal is szembe kellett szállnia. Ezen a játékos családi délutánon bepillantást nyerhettek a pásztorok mindennapjaiba, és magatok is próbára tehetitek az ügyességeteket és a rátartiságotokat. Bejárjuk a kiállítás legizgalmasabb zugait, miközben próbáról próbára fedezzük fel ennek az ősi és titokzatos mesterségnek a sokoldalúságát. Készen álltok a kihívásra?

A foglalkozást Deák-Bárány Flóra és Szeszák Ádám tartja.

Találkozópont: központi információs pult (-2. szint)

16:00–17:30
Helyszín: MÉTA tér

Ember-állat kapcsolat sokféleképp

Vajon miért lesz az egyik állatból családtag, a másikból munkatárs, a harmadikból vacsora – és mit árul el rólunk, ahogyan velük bánunk?

A Néprajzi Múzeum panelbeszélgetésén egy kulturális antropológus, egy kutyász, egy juhász és egy etnoökológus gondolkodik együtt arról, hogyan alakítják egymást emberek és állatok – és mit tanulhatunk mi magunk mindebből.

A beszélgetés résztvevői: Czéher György, Lovas Kiss Antal, Sáfián László

Moderátor: Molnár Zsolt

16:15–17:15
Helyszín: Moziterem

A Hortobágy Örökös Pásztorai
filmvetítés

Rendező: Csorba Judit Dorottya és Koltay Erika, 2026, 26 perc

A „Hortobágy Örökös Pásztora” címet 2007-ben alapították; az örökös pásztorok asztalánál tizenketten foglalhatnak helyet. A kitüntetést azok viselhetik, akik példamutatóan őrizték, ápolták és továbbadták ennek az ősi foglalkozásnak a hagyományait, valamint mélyen ismerik a pusztát, a régi állatfajtákat és a pásztorművészetet. A dokumentumfilm ezeket a többnyire idős pásztorembereket szólaltatja meg. Történeteikből egy élet munkája, tapasztalata és felelőssége rajzolódik ki. Tudásukat szeretnék továbbadni, ám ha nincs, aki befogadja, velük együtt tűnhet el mindaz, amit a tájról, az állatokról és a mesterségről megtanultak. A múzeum munkatársai évek óta készítenek interjúkat a Hortobágyon és környékén élő csikósokkal, gulyásokkal és juhászokkal; az ezekből született dokumentumfilmet most első alkalommal mutatja be a múzeum.

A vetítést követően beszélgetés az alkotókkal.

17:00–17:50
Helyszín: Damjanich utca felőli aula

Pásztorzenei utazás Zalától Moldváig – alföldi megállóval

Indulj velünk zenei utazásra a Kárpát-medence tájain, és fedezd fel a magyar pásztorok sokszínű zenei örökségét! A koncerten megszólal a duda, a furulya, a tilinkó, az ikerfurulya és a hosszúfurugla, a hangszerek mellett pedig természetesen a pásztordalok is felcsendülnek. Zalától az Alföldön át Moldváig dallamok és hangszínek mutatják meg, hogyan őrizte meg a zene a pásztorélet emlékeit, ritmusát és táji változatait.

Dóra Áron – furulya

Mokos Csongor – duda, furulya