Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... A bőséges kínálatból biztosan találsz fogadra valót!


AZ INTÉZMÉNY PROGRAMKÍNÁLATA:

16:00 - 17:00 Ádám Eszter operaénekes és barátai
Az Ádám Eszter kvartett koncertje a múzeum konferenciatermében Nyár köszöntő koncert 7 nyelven Ádám Eszter- szoprán Libor Dóra- fuvola Jánky Emese- cselló Áchim-Kovács Anikó- hegedű   Program: Slomo Jidov: Erev kachol amok (héber)   Solom Sekunda: Donna donna (jiddis)   Johannes Brahms: Wiegenlied (német)   Kodály Zoltán: A Csitári hegyek alatt (magyar)   Rolando Valladares: Subo, subo (spanyol)   Louiguy- Edit Piaf: La Vie en Rose (francia)   George Gershwin: Summertime (angol)

17:00 - 18:00 Könyvbemutató// Bartha Katalin Ágnes: Történeti játékstílus és gyakorlat - Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói
Bartha Katalin Ágnes Történeti játékstílus és gyakorlat - Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói című, 2025-ben megjelent kötetének bemutatójával emlékezünk a 200 éve született színésznőre. A kolozsvári színháztörténész, aki a Babe?-Bolyai Tudományegyetem docense, több mint egy évtizedes kutatásainak eredményét összegezte legújabb monográfiájában. Munkája elnyerte az Erdélyi Múzeum Egyesület 2025-ös Év könyve díját.  A kötet szerzőjével beszélget: Gajdó Tamás színháztörténész Közreműködik: Varga Mária Jászai Mari-díjas színművész, Rubold Ödön Jászai Mari-díjas érdemes művész

17:00 - 17:45 Tili és Tilo gyerekelőadás
Tili és Tilózenés mesejátékkb. 45 perc Ebben a történetben a herceg nem érkezik meg, hogy megmentse a fiatal lányt, hanem visszafordul és parkolóőr lesz belőle. A kis habfiú se szeret bele Tilibe, amikor kimenti. De hamarosan megérkezik egy papírrepülőn Tiló, aki titokzatos varázserővel bír, de ezt kezdetben nem akarja elhinni magáról. Közben Tili kitartóan keresi, kié lehet a tojás, melyet a történet elején talált. Annyit elárulhatunk, hogy nem egy békés madárkáé... Játsszák: Bodor Géza és Kása Tímea Írta: Acsai RolandZene: Olgyay GáborProdukciós vezető: Kolti Helga A színészmúzeum kertjébe szeretettel várjuk  a gyerekeket az előadásra.

18:00 - 19:00 Akarsz-e játszani? A Nemzeti Színház színészzenekarának koncertje
Nemzeti színház társulatának a színész bandája vagyunk. Dalaink zeneszerzője Vitus Eszter aki Orszáczky-díjas alkotó és a zenekar frontember pedig Battai Lili Lujza. Van valami egészen különös abban, amikor egy vers egyszer csak megszólal zenében. Amikor a sorok, amiket eddig csendben olvastunk, hirtelen hangot kapnak, ritmust, levegőt - és elkezdenek élni. Mi többek között ezért gyűltünk össze. Sok Szabó Lőrinc verset zenésítettünk meg és ezek számunkra igazi találkozások. Olyan pillanatok, amikor megállunk egy kicsit a rohanásban, és megpróbáljuk közösen megfejteni, mit is jelent ma kimondani egy-egy sort, együtt, hangosan, zenében. Színészként nem mindig egyszerű az életünk - sok a bizonytalanság, a rohanás és egyeztetés, de sok örömben és tiszta pillanatban is részesülünk. Éppen ezért különösen fontos nekünk ez a zenekar. Mert itt nemcsak dolgozunk, hanem együtt létezünk: próbálunk, keresünk, hibázunk, nevetünk, és közben egyre közelebb kerülünk ahhoz, amit mondani szeretnénk. Nagyon szeretünk együtt játszani. És talán ez a legfontosabb. Hogy minden koncert egy újabb állomás, ami felé közösen készülünk - figyelemmel, kíváncsisággal, és azzal a reménnyel, hogy amit mi érzünk a színpadon, abból valami átmegy majd nektek is. Battai Lili Lujza - ének (szóló és vokál) Juhász Péter - gitár, éne Sipos Ilka - ének, hegedű Krauter Dávid Róbert - vokál Bognár Bence - vokál, szóló Séra Dániel - basszusgitár Winkler Tamás Ábel - dob Vitus Eszter - zenei vezető, zongora Herczeg Péter - trombita Madácsi István - harsona Kovács S. József - vokál

19:00 - 20:00 Rendhagyó tárlatvezetés a Képek magyar színháztörténetből című kiállításban
Rendhagyó tárlatvezetés Varga Mária Jászai Mari-díjas színésznővel és Gajdó Tamás színháztörténésszel a Kulisszák között című állandó kiállításban a színészmúzeum emeletén.
Regisztráció>>

20:00 - 21:00 Villakoncert//Farkas Boglárka hegedűművész
A színészmúzeum konferenciatermében Farkas Boglárka hegedűművész ad koncertet. Közreműködik: Takuya Machinaga zongoraművész Műsor: Beethoven: F-dúr Tavaszi szonáta, op.24. no. 5 Sibelius: op. 78. No.1 Impromptu és no. 2 Romance,  Sibelius: Nocturne op. 51. no. 3 J.Brahms: G-dúr hegedű-zongora szonáta op.78. Farkas Boglárka hegedűművésznő 2021-ben nyert felvételt a Zeneakadémiára, Szabadi Vilmos osztályába, ahol a 2024-ben megszerzett BA diploma után, jelenleg MA tanulmányait folytatja, illetve 2022-ben megszerezte mesterdiplomáját az ELTE-n, angol-matematika szakon. Zeneakadémiai tanulmányai megkezdése óta olyan különböző, neves külföldi és hazai koncerttermekben, fesztiválon adott szóló- és kamaraestet, mint például az Óbudai Társaskörben, Zeneakadémia Solti termében, Bartók Rádióban, Magyar Katolikus Rádióban, MÜPA-ban, finn és a lisszaboni Portugál nagykövetségeken, valamint portugál turnén is, ahol többek között szólóestet adott a Terras sem Sombre fesztiválon, továbbá játszott Finnországban, Lohja városában is. Szóló repertoár mellett a kamarazenében is aktív, olyan művészekkel játszott együtt, mint Szabadi Vilmos, Gulyás Márta, Bársony Péter, Ludmány Dénes és Ludmány Sebestyén. 2023-ban a Vienna International Music Competition keretében harmadik díjat nyert, majd 2024-ben első díjat nyert a London Classical Music Competition, második díjat a Paris International Music Competition nemzetközi versenyeken. Szintén 2024-ben elnyerte a Fischer Annie Előadóművészeti Ösztöndíjat.

21:00 - 22:00 Múzeumszínház - dramatizált színháztörténet
Különleges időutazásra invitáljuk a látogatókat a Bajor Gizi Színészmúzeumba. Az Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak közreműködésével elevenedik meg a magyar színház közel 250 éves története; nagy korszakok és legendás művészek kelnek életre a múzeum tereiben. Az előadás egyben rendhagyó tárlatvezetés is: a résztvevők felfedezhetik Bajor Gizi egykori villáját a kerttől egészen a manzárdszobáig, aminek teraszáról páratlan panoráma tárul a budai várra és a Gellért-hegyre.

22:00 - 23:00 A SZEXTETT zenekar koncertje
A színészmúzeum terasza az éjjeli órákban koncerthelyszínné változik. A Szextett egy 2025-ben alakult hatfős zenekar (rap-billentyű-dob-basszusgitár-trombita-szaxofon), zenéjüket egyedi hip-hop hangzásvilág jellemzi, amelyet az tesz igazán különlegessé, hogy mind a hatan más zenei irányból érkeznek - a jazzesebb és metálosabb hatásoktól kezdve egészen a klasszikus hip-hop gyökerekig. A zenekar tagjai egyszerre rajongói és lelkes résztvevői a budapesti underground jazz/experimentális színtérnek. A zenekar mellett más projektekben is aktívak, mint például a Romeo after Juliet vagy a ZSÉ live band. Első közös lemezük megírása óta (2026. január) több budapesti klubban teltházas koncerten léptek már fel, és idén szeptemberben fogják rögzíteni a bemutatkozó lemezüket, amit 2027 januárjában terveznek megjelentetni.


Állandó kínálat:

- Képek a magyar színháztörténetből 1867-1956
A Bajor Gizi Színészmúzeum emeletén a Kulisszák között című állandó kiállítás a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, idézi fel a színházművészet felejthetetlen alkotóit. Az első, a magyar operettnek szentelt szobában tanúi lehetünk a mű megszületésének. Huszka Jenő hagyatékának bútordarabjai között neves operettszínészeink emlékét őrzik fényképek és tárgyak. A következő helyiség az igazgatói irodát idézi fel: itt dől el a színdarabok sorsa, elkészül a műsorterv, szerepeket osztanak. A kiállítás ebben a szobában állít emléket az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színháznak egykori bútoraival, épületdíszeivel, házszám-táblájával. A következő Terem már a próbákról szól. A hosszú asztal - üveglapja alatt számos fénykép, levél - az olvasópróbára, a kisméretű színpad a rendelkező- és emlékpróbákra utal. A negyedik teremben eljutunk a színházi estéhez, a premierhez, az előadáshoz. A fényképeken színésznők sminkelnek, öltöznek, fogadják, a hódolók virágait. A Terem meghatározó részét a Nemzeti Színház királyi páholyának az eredeti bútorokkal berendezett rekonstrukciója foglalja el. A kiállítás záró része már az előadás utáni színészéletbe enged bepillantást. Az emeleten kapott helyet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának kiállítása is. Szép ház, nagy park közepén... Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. Déryné Széppataki Róza azt írta naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, nagy park közepén - ott élnének együtt és egymással, amikor nincsenek színházban. Gobbi Hilda, amikor több évtizedes munka után Bajor Gizi villájának minden szegletét színháztörténeti emlékhellyé alakította, így sóhajtott fel: Szép nagy ház, park közepén - talán olyan, amilyennek Déryné megálmodta. Végre együtt vannak, egymás között - hisz már nincsenek a színházban. Remélem, boldogok. Kiállításunk középpontjában a szép ház áll, mely Bajor Gizi otthonából, a művésztársadalom találkozóhelyéből, a bizarr gyilkosság/öngyilkosság helyszínéből évtizedek alatt Gobbi Hilda vezetésével színészmúzeummá, kultikus zarándokhellyé vált.

- JÁTSZÓTÁRSAK Ilovszky Béla fotográfus kiállítása
A fotók sokszor meghitt pillanatokat is őriznek: a próbaszünetek laza hangulatát, jellegzetes tekinteteket, gesztusokat vagy gondolatgazdag csendeket - a játék és a valóság határán. Több generáció játszótársai ők: színpadon és fényképen egyaránt. Ő maga is játszótársként követte végig az elmúlt fél évszázad magyar színházi műhelyeit. A Játszótársak egy válogatás, képek az elmúlt 55 évből, egy-egy fontos pillanatot őriznek meg a jelenből és a múltból a hazai és határon túli színházi világból. Az Ördögszekéren - Határon túl és A romtemplomtól a Bázisig (Mátyás Irén zsámbéki színháza) címmel jelent meg fotóalbuma.

- A szembenállás néhány színházi előadása 1956-1989//A 33 éven át némán hallgató Közönség emlékére
A Szembenállás néhány színházi előadása, 1956-1989 című tárlatot Múzeumunk manzárdjában, Bajor Gizi egykori vendégszobájában tekinthetik meg az érdeklődők. Ebben a helyiségben, a szekrény mögött kialakított búvóhelyen, vészelte át 1944 végén a nyilas razziákat Bajor Gizi férje, dr. Germán Tibor orr-fül-gégész főorvos, egyetemi magántanár. Erre a lakás-helyszínre terveztük a kiállítást. Magyarországon 1956 emlegetése hosszú ideig tabunak számított, ám a színháziak egy része nem mindig törődött ezzel, és - néha csak a beavatottak számára ismerős nyelven - de olykor mégis sikeresen törték át a hallgatás falát, és emlékeztették a nézőket a rövid szabadságharc eseményeire és a hosszú évekig tartó megtorlás érzelmi hatására. S természetesen számos olyan jelenséget gúny tárgyává tettek, amelyek az emberarcúnak nevezett szocializmust sem kerülték el, bárhogyan is szerették volna a rendszer lelkes támogatói.  A kiállítás felépítése ugyan nem követi a kronológiát, ezúttal például Németh László 1965. október 20-án bemutatott Galileijével kezdődik, és Ivo Brešan Díszvacsora a temetkezési vállalatnál című művével zárul. De ennél is többet mond talán a bemutatott színjátékokat jegyző rendezők sora, az egykori nagyszerű színészek fényképei, előadások felvételeinek részletei. Sokan maradtak ki. Ám a kiállítás idézeteit - éppen a helyszín több korszakot is megidéző szűkös volta okán - folyamatosan cserélni szeretnénk, a bizakodó, múltunkat idéző jövőben.

- Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823-1849
Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823-1849 Petőfi élete során ő maga is több színházi szerepben kipróbálta magát: volt színlapkihordó és mindenes a Pesti Magyar Színházban, karak­terszínész, kardalos különböző vándortársulatokban, fellépett barátja, Egressy Gábor jutalomjátékán. Fordított és írt drámát, szavalta saját verseit. A kiállításban bemutatjuk a ma­gyar színjátszás 19. század első felére jellemző szerkezetét, a reformkor politi­kai célkitűzéseit segítő kezdeményezéseit, a színjátéktípusokat, szerepköröket, a játszóhelyeket, a társulatok színpadtechnikai lehetőségeit, az ekkor használt gesztusnyelvet, a színészek társadalmi megítélését. Petőfi vonatkozó verseit is megidézzük. Bemutatjuk az 1823-1849 között országszerte működő színházakat és előzmé­nyeiket is. A társadalmi pártolás hiánya miatt a vándorszínészet alapvető ekkor Magyarországon. Jókai Mór nagyszerű regénye: az És mégis mozog a föld alapvetően erről szól. A színészek arra kényszerültek, akik elsősorban a nemesség pártfogására számít­hattak volna, hogy a közönséget lakóhelyén, az ország- vagy megyegyűléseken és a vásárokon keressék fel. A vándorszínészi lét utóbb a magyar filmeknek köszönhetően (Déryné, Liliomfi) idealizált módon él az emlékezetben. A magyar színjátszás e korai korszakáról igyekszünk valós képet felrajzolni. Petőfi saját színpadi művét, Shakespeare fordítását színházi felvételek -, alakjá­nak utóéletét a korszakhoz kapcsolódó néhány filmrészlet teszi láthatóvá. A látogatók fölléphetnek a korabeli színpadra, fölpróbálhatják a reformkori jel­mezeket, működésbe hozhatják a színpadi hangeffektusokat keltő eszközöket. Az utolsó Terem a vándorszínészek életmódját teszi átélhetővé.