Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... vagy amit akartok - Shakespeare ...hm... vagy idén inkább Jókai... után szabadon...

Intézményünk az alábbi programokat kínálja a Múzeumok Éjszakáján:


18:00- 1:00 Pestis Pécsen! A pécsi Pestiskórház története
Pécsett a pestis gyakori vendég volt már a hódoltság alatt is, de igazán a török idők után lobbant be. Összesen hét alkalommal volt pestisjárvány Pécsen 1645 és 1740 között.
Jókai Mór: Arany ember című műve híven beszámol a betegségről: Mert minden idegen néppel valóérintkezésünk valami új, eddig ismeretlen ragállyal ajándékozott meg bennünket. Kínától kaptuk a vörhenyt, a szaracénoktól a himlőt, az oroszoktól a grippét, a dél-amerikaiaktól a sárgalázt, s a kelet-indusoktól a kolerát – a törököktől pedig a pestist.Azért az egész part hosszában a vizaví lakozóknak csak elővigyázati rendszabályok mellett szabad és lehet egymással érintkezniök, ami nagyon érdekessé és mulatságossá teheti rájuk nézve az életet. S e rendszabályok igen szigorúak. Mikor Brussában kiüt a pestis, a török–szerb parton minden élő és nem élő tárgy azonnal pestisesnek nyilváníttatik hivatalosan, s aki azokhoz hozzáér, az kevert, az vándorol a vesztegintézetbe tíz, húsz, negyven napra. Ha egy bal parti hajó vontatókötele a fordulóknál hozzáér egy jobb parti hajó köteléhez, az egész hajó személyzete kevert, s a Duna közepén marad tíz napig; mert az egyik hajókötélről a másikra elragadhatott a pestis, s arról az egész hajószemélyzetre. S mindez szigorú felügyelet alá esik. Minden hajón ott ül egy hivatalos orgánum: a tisztító. Rettenetes személy. Kinek kötelessége mindenkire felügyelni, mihez ér hozzá, kivel érintkezik, s aki az utazót, ha a török–szerb parton csak a köpenye szegletével érintett is egy idegent, vagy egy szőrből, gyapjúból, kenderből készült tárgyat (ezek terjesztik a pestist), azonnal kevertnek nyilatkoztatja, s mihelyt Orsovára értek, kiszakítja családja karjai közül, s átadja a vesztegintézetnek. Ezért hívják a tisztítónak. A legyengült, éhező, nincstelen, földönfutóknak esélyük sem volt legyőzni a kórt.
Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány sok halottat ugyan nem követelt, - ez csak az alacsony lakosságszámnak , illetve a város az országban is elsők közt épült kőkórházának köszönhető.
Nesselrode Püspök 1714-44 közt rendeli el a Jakovali Haszan dzsámi melletti romos derviskolostor elbontását, és helyére építik fel az 50 fős városi pestiskórházat.
De mi az a pestis, hogyan védekeztek ellene, milyen emlékei találhatóak meg Pécsett? A Múzeumok éjszakáján visszatérünk a korai újkorba és Jókai segítségével belépünk a pestises betegek közé, kellő védelemmel felszerelve a szakavatott pestisdoktor közreműködésével végigjárjuk egy pestis beteg végnapjait. Mindeközben nagyon kell vigyáznunk, hisz a halál szelleme lebeg közöttünk. A korabeli boszorkánykonyha a patkány és ürülék közt fekvő betegek megsegítésére a hajdani Nepomuki kápolnában imádkozhatunk a betegség eltűnéséért, olvashatjuk a traktátusokat, a karanténfelhívásokat, kerülgethetjük a az elfekedett kezű betegeket, felfedezhetjük a pécsi pestis ellen készült fogadalmi helyeket, de akár kezeltethetjük is magunkat ráolvasással, gyógynövénnyel, piócával kotyvalékokkal, vagy épp átkokkal. És hogy igazán teljeskörűen megismerjük a gyógymódokat bepillantást engedünk a muszlim világ gyógyítói közé is.
A program 2025. június 21-én 18.00- kor nyitja kapuit és június 22-én 01:00-kor zárul!
A belépő jegyeink csak a Jakovali dzsámiba érvényesek! A pécsi karszalaggal belépésre nem jogosult.