Az Egri vár egyik legnépszerűbb kiállítása, a megújult Börtönkiállítás a középkori Magyarország kínzási- és kivégzési módjait mutatja be.

A gyűjtemény időben és térben is nagyon széles skálán mozog: a középkortól az I. világháborúban használt fegyverekig, Európától Afrikán át a Közel Keletig kalandozhat a látogató. A kollekció gerincét adó török kori és az ezzel párhuzamba állítható magyar fegyverek jelentik, de emellett a kiállítás igyekszik áttekinteni a hadászat fejlődését és ismertetni a lőpor forradalmi hatását is.

Az egri várkultusz ápolására szolgál a gótikus Püspöki Palota földszintjén található Hősök terme. 1965-ben helyezték el itt Dobó István vörös márvány síremlékének fedőlapját, mely a páncélba öltöztetett hős várkapitányt ábrázolja.

Az 1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét-kapu volt. A külső vár 1702-ben elpusztult, de a kaput ezután is használták és csak a XIX. század elején falazták be.

A tárlat válogatást nyújt Heves megye területéről előkerült régészeti leletekből az őskőkortól a honfoglaláskoráig. A kiállítás a gyűjtemény kezdeteitől a legújabb kutatások eredményeinek bemutatásával nyújt betekintést a régészek és restaurátorok munkájába, hogyan próbálják kirakni az előkerült tárgyakból, jelenségekből történelmünk darabjait.

Az egri püspökséget Szent István alapította 1001 és 1009 között. A várdombon a XI-XII. század során épült meg a Szent Jánosnak szentelt székesegyház, mely többek közt I. Imre király végső nyughelye lett.