A Magyar Nemzeti Múzeum ezzel a kiállítással arra vállalkozik, hogy bemutassa azokat az elképzeléseket, melyeket az emberek Magyarország és Európa viszonyáról a különböző korokban alkottak, mindezt a leginkább szemet gyönyörködtető formában: grafikák, festmények, rézkarcok segítségével.

A nemzeti történelem és Európa történelme nehezen választható el egymástól. Szeretnénk bemutatni azokat a műveket, amelyek megkísérelték összefoglalni Magyarország szerepét az európai történelemben. Találkozhatunk itt olyan, mára már közismertté vált eszmék képi megfogalmazásaival (Magyarország a kereszténység védő bástyája, Szent István ország-felajánlása), de megismerhetjük az évszázadok során a magyarokról Európában kialakult képet is.

A Habsburg birodalom részeként Magyarország szerepe változott ugyan, de nem szűnt meg fontossága. Két évszázad törökellenes küzdelmei során alakult ki az a kép, amelyet jól illusztrál a törökök által megkínzott, leláncolt nőalak, Hungária fametszeten megjelenő szimbolikus alakja.

A XIX. század nagy európai forradalmi hullámának kétségtelen főszereplője lett a magyar forradalom és szabadságharc. Európai hatása óriási volt, szinte minden nép megalkotta a maga Kossuth-képét, allegóriáját Angliától Portugáliáig. A tengerentúlon született művek az emigrációban töltött évek, Kossuth amerikai körútjának jelentőségéről tanúskodnak. A kiegyezéssel elkezdődő boldog békeidők osztrák-magyar fejlődésének tragikus vége az első világháború lett. Ezt a két végletet kiválóan illusztrálják az 1867 és 1920 között keletkezett allegorikus lapok, némelyikük már egyfajta képi mítoszként vált ismertté több emberöltőnyi közönség számára.

Az utolsó egységben a Világörökség részeként illetve várományosaként ismert műemlékek, tájak, természeti kincsek bemutatásához jórészt kiváló XIX. századi művészek munkáit használtuk fel.