A kiállítás egyaránt szól a mai formatervezőknek, a laikus látogatóknak, a gyerekeknek, hiszen a mindennapok igényességére figyelmeztet, hogy a szép lelkünkben és környezetünkben mindig jelen legyen.

A XIX. század végén, az ipari tömegtermeléssel együtt született meg a reklám és a kereskedelmi csomagolás. Dobozok készítésére különféle anyagokat használtak fel, a legjellemzőbb a bádog, a falemez és a papír. Az anyagot az áru igényeinek megfelelően választották ki, hogy biztosítsák sértetlenségét, minőségét. Ugyanabból az anyagból készülhettek közönséges és luxus-csomagolások is.

A bádogdobozok a brit szigetekről, Dél-Walesből indultak világhódító útjukra. Sokféle területen alkalmazták, elsősorban ott, ahol aromatartó csomagolásra volt szükség: dohányáruknál, édességeknél. A fából készült dobozok díszítetlen falemezére gyakran csak a cégjelzést préselték rá, máskor viszont litografált papírral borították a teljes felületet. Igazi különlegességeknek számítanak a gyógyszeres dobozkák, a levélpapír dobozok, a bádoglemezből, fából, papírmaséból, keménypapírból készült húsvéti tojások. Ezek szétnyithatók, tehát mintegy tojás formájú tokként szolgálnak, belsejükbe apróbb játékot vagy édességet tettek, olykor cukortojást, vagy - mint az egyik fatojásba -, mini dobókockákat.

A csomagolások között a legfinomabb luxust az illatszeres üvegcsék és dobozkák jelentik. Különösen a francia illatszergyártók ügyeltek rá, hogy a parfümök külső megjelenése, az üveg tökéletes, szikrázó, csillogó formája, a doboz színe és alakja méltó legyen a belé zárt illat hangulatához.

Emil Gerbeaud francia szellemet, ízlést hozott, feltalálta a konyakos meggyet és a csokoládédrazsét. Művészi érzéke révén ő tervezte a speciális bonbonos dobozokat. A Kugler-Gerbeaud néven forgalmazott díszdobozok mind anyagukat, mind stílusukat, típusukat tekintve igen változatosak. A cég fadobozos bonbonjait a második világháború előtt a világ minden részébe exportálták.