Lusztig Imre (1924-2003) tangóharmonikája, műtermének ikonikus majolika padlóvázája és fényképészeti eszközei is helyet kaptak azon a kiállításon, amely a száz éve született, a 20. század második felének maghatározó hódmezővásárhelyi fényképész mesterének állít emléket a Tornyai János Múzeumban. A Lusztig-műteremben készült családi-, portré-, csoport- és tablóképekből válogató tárlat június 21-én, pénteken 17 órakor nyílik meg a vásárhelyi közgyűjteményben.

Lusztig Imre 1924. június 10-én látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen és szülővárosa református gimnáziumában érettségizett 1942-ben. Eredetileg zenei pályára készült – kiválóan zongorázott, tangóharmonikázott és énekelt –, azonban a zsidótörvények korlátozásai miatt nem tanulhatott tovább a felsőoktatásban, ezért szakmát kellett tanulnia. Választása végül a fényképész hivatásra esett, és így lett 1942 augusztusától Plohn József (1869-1944) egyik utolsó tanítványa. A második világháborút követően tett fényképész mestervizsgát. Néhány évig önálló műtermet működtetett, majd az államosítás a Fényképész Szövetkezetbe kényszerítette, amelynek alig több mint egy évig, 1951-52 között volt tagja, illetve elnöke.

Legendás és közismert, Kálvin tér 3. szám alatti műtermét iparengedélyének ismételt kiváltását követően, 1957. március 17-én nyitotta meg, ahol 46 évig dolgozott. Több hazai és nemzetközi fényképkiállításon eredményesen vett részt fotóival. Számos oklevelet, szakmai elismerést kapott. A hatvanas-hetvenes években főleg igazolványképeket, családi- esküvői és gyermekfotókat készített, majd 1980-as évektől – nyugdíjba vonulását követően – leginkább tablófotózást vállalt. Számos helytörténeti könyvben jelentek meg reprodukciói és fotói. 2003. szeptember 9-én hunyt el.