Pinczehelyi Sándor (1946) Karanténban készült műveinek kiállítása három egymástól formamotívumaiban különböző, de hasonló alkotói elv alapján létrehozott műcsoportot mutat be, melyek a Koronavírus járvány idejének karanténjában keletkeztek.

Ez az alkotói izoláció azonban nemcsak a művek létrehozásának feltételeit, hanem az ábrázolásmód jellegét is meghatározta. A pázsitrészletek fűcsomóinak grafikus jellegű, organikus, színes mozgását geometrikus kompozíciós vonalak keretezik, s ugyanígy a Lakatos Artúrtól átvett, s a magyar képzőművészetben kiemelt emblematikus tartalmat nyert tulipánmotívum dekoratív megsokszorozásait, alakzatainak egymásra vetítéseit pontosan megszerkesztett, párhuzamos sávok karanténjai rendezik.

Ezeknek az újonnan készült műveknek a tematikájában megjelennek, mintegy visszatekintésként és az életmű önidentitását jelezve, a művész munkáiból korábban már jól ismert motívumok. Így látható a konceptuális fotósorozaton újra a vörös csillag is, melynek egykori politikai erejét Pinczehelyi Sándor szelídítette képzőművészeti témává.