Eseménynaptár
2025. december
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2025.12.12. - 2026.03.15.
Budapest
2025.12.12. - 2026.02.08.
Székesfehérvár
2025.12.10. - 2025.12.10.
Tatabánya
2025.12.07. - 2026.01.06.
Debrecen
2025.12.07. - 2025.12.20.
Budapest
2025.12.06. - 2025.12.06.
Veszprém
2025.12.05. - 2025.12.05.
Budapest
2025.12.05. - 2026.01.05.
Veszprém
2025.12.05. - 2026.08.23.
Budapest
2025.12.04. - 2026.01.04.
Budapest
2025.11.30. - 2025.11.30.
Ópusztaszer
2025.11.29. - 2025.11.29.
Veszprém
2025.11.29. - 2025.11.29.
Kecskemét
2025.11.29. - 2025.11.29.
Kecskemét
2025.11.27. - 2025.11.27.
Kecskemét
2025.11.27. - 2026.05.30.
Pécs
2025.11.16. - 2026.02.22.
Veszprém
Budapest Főváros Levéltára - Budapest
Cím: 1139, Budapest Teve utca 3-5.
Telefonszám: (1) 298-7518
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2019.06.22. - 2019.12.31.
Holokauszt, időszaki kiállítás, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
2015-ben, egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása alkalmával több ezer oldalnyi irat került elő, amelyet a megtalálók Budapest Főváros Levéltárának adtak át. A lakás megrepedezett fala mintegy 7000 kitöltött formanyomtatványt rejtett, amelyeken 1944-ben összeírták a főváros házainak, illetve lakásainak, tulajdonosainak, bérlőinek a fővárosi zsidóság csillagos házakba költöztetéséhez elengedhetetlen adatait. Az Adatszolgáltatási ívek az ostrom előtti Budapestről nyújtanak pillanatfelvételt. Az ívek „megjegyzések” rovatában olykor a sorsok is megelevenednek a nevek mögött: „keleti fronton eltűnt 1943-ban”; „Farkas Miklós munkaszolgálatra bevonult és családját értesítették hogy eltűnt”; „Két ház egy-egy lakással, az egyik tulajdonos meghalt. Nyaraló. Németek által igénybe véve.” A levéltár I. emeleti kiállítótermében az adatszolgáltatási íveket és történeti kontextusukat, megtalálásuk, restaurálásuk és feldolgozásuk történetét mutatjuk be.
Falakba zárt sorsok
„Közelgett a lakás elosztása ez volt a legszörnyűbb a mit átéltem, bejött a lakásunkba 3 család annyi holmival legalább mint nekünk volt […] és én nem találtam a helyemet a lakásomban.” Munk Gáborné Gruber Irma visszaemlékezéséből kiderül, családja ekkor hozta meg a döntést: „az életünk úgyis a legkevesebb volt már, […] mindegy csak ki ebből a pokolból.” A Munk család szerencsés volt, vagyonának és kapcsolatainak segítségével bekerült a Kasztner-csoportba, amely 1944. június 30-án hagyta el Magyarországot, hogy hosszú és izgalmakban bővelkedő utazás, valamint a Bergen-Belsen-i táborban töltött hetek, hónapok után megérkezzen a biztonságot jelentő Svájcba. A németek 1944 júniusában beleegyeztek abba, hogy a már folyamatban lévő magyarországi deportálások ellenére fejenként 1000 dolláros váltságdíj fejében néhány száz zsidó elhagyhassa Magyarországot. A csoportot zsidók Palesztinába juttatása érdekében alakult Budapesti Segélyező és Mentőbizottság (Vaada) szervezte. Ennek elnökhelyettese Kasztner Rezső ügyvéd, újságíró volt. A Kasztner-csoport tagjai között a magyar zsidóság szinte minden rétegéből kerültek ki. Az aulában látható kiállítás a Kasztner-vonat utasai közül mutatja be tíz család sorsát, történetét Budapest Főváros Levéltára, a zürichi Archiv für Zeitgeschichte és más köz- és magángyűjtemények iratainak, fotóinak segítségével.