A zománc, tartós, időjárásálló tulajdonságai lehetővé tették a fiatal alkotók számára, hogy annak felületét és alakját, egy Victor Vasarely által is manifesztált demokratikusabb vizuális univerzum eszközévé tegyék, szabadtéri vagy köztéri bemutatásra, így összekötve a belső és külső tereket, a természetet és a várost, a rögzítettséget és a mozgást, az esztétikát és a tartalmat, végül pedig a művészetet és az életet.