A vissza a múltba! A tárgyak emlékezete című projekt eredményeként új egységgel bővült idén 120 éves intézményünk. A múzeum pincéjében egy Látványtárat hoztunk létre, ami műfaját tekintve részben újdonság részben azonban visszatérés alapítóigazgatónk, Wosinsky korába, akinek első kiállításait ugyancsak a raktárszerű bemutatás jellemezte. Modern korunk persze új lehetőségeket kínál, amit mi sem hagytunk kihasználatlanul. A ma látogatóját már számítógépekben tárolt adatbázisok segítik a tájékozódásban, melyek nemcsak a kiállított több mint 6000 műtárgy fotóját, hanem részletes leírását és számos további információt is tartalmaznak.

A látványtárban időutazásra várjuk az érdeklődőket, melynek során a 20. század modernizációjára jellemző tárgyaktól elindulva haladunk vissza az időben, eljutva végül a bronzkor emberét körülvevő világig. Kiemelt célunknak tekintjük az e tájon élt emberek sajátos kultúrájának megismertetését, rámutatva arra, hogy a tömegtermelés kialakulása előtt kézművességen alapuló, egyedi tárgyak sokasága szolgálta az itt élő emberek ünnep- és hétköznapjait.

Történeti gyűjtemény

A látványtár történeti gyűjteményrésze négy téma bemutatását tűzi ki célul. Az első teremben a technikai fejlődés és életmódváltozás jellegzetes tárgyai kaptak helyet, jellemezve azt az átalakulást, amit a tudomány és a technika robbanásszerű fejlődése okozott a 19. század végétől.

Néprajzi gyűjtemény

Tolna megye a kézműipari hagyományokban, népművészeti értékekben gazdag megyék közé tartozik. Látványtárunk a kézműves ipartörténet egy rövid, de jelentős szakaszát tárja elénk. A tárgyak kiválasztásánál igyekeztünk nemcsak a történeti jelentőséggel bíró, hanem tájjellegéből adódóan az egyedi és különleges nép- és iparművészeti értékeket megjelenítő alkotásokat bemutatni, melyek szépségük, esztétikai kivitelezésük miatt gyűjteményünk legszebb darabjai.

Régészeti gyűjtemény

A Látványtár három termében régészeti gyűjteményünk négy korszakának leletei tanulmányozhatók.

A középkor időszakából Ete anyaga emelhető ki elsőként. A régészeti kutatások során előkerült leletanyagból a 15. századtól a 20. század elejéig terjedő időszakból láthatunk válogatást helyi készítésű és import tárgyakból.

A népvándorlás korának középső időszakában az avarok népe uralta a Kárpát-medencét. Az M6-os autópálya régészeti feltárásakor egy korábbról nem ismert temető 1644 síros részlete került feltárásra Szekszárd határában. A sírmező eredetileg mintegy 2500 síros lehetett. Erős katonai jellegét mutatják az íjmaradványok, fokosok, kardok és szablyák és 72 lósír is. A látványtárba a szekszárdi temető három leletanyag-típusát válogattuk be.

A római kori leletek jelentős része a múzeum alapítása utáni első évtizedekben került a gyűjteménybe sokszor úgy, hogy a pontos lelőhelyüket nem ismerjük.

A bronzkori lelőhelyek között számottevő bonyhádi feltárás leletanyagát jelentősége miatt válogatás nélkül, a maga teljességében mutatjuk be.