Dr. Fülep Lajos, az ismert művészettörténész 1927-ben Zengővárkonyt választotta református lelkipásztori működése színhelyéül, ahol 1947-ig élt és dolgozott. Kántortanítója Császár János volt. Kettejük két évtizedes munkája áldásos volt nemcsak a falu számára, hanem az egyetemes magyar kultúrát is gazdagította. Nagy szerepük van abban, hogy a falu ősi kultúrája, népszokásai a mai napig fennmaradtak, s az összegyűjtött, életben tartott népművészeti emlékek és hagyományok átörökíthetők a jövőbe is.

Fülep Lajos 1930-ban Baumgartner díjat nyert a "Művészetírói és Kritikusi Munkájáért". A díjjal járó pénzből a parókián könyvtárszobát építtetett, amit be is rendezett.

1947-ben meghívást kapott a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre. Ezt az állást el is fogadta, és elköltözött a faluból, de rendszeresen visszajárt a régi gyülekezete körébe.

1970-ben halt meg Budapesten. Halálának első évfordulójára emléktáblát helyezett el a Baranya Megyei Múzeum Igazgatósága a parókia falára, majd a könyvtárat Fülep Lajos emlékszobává rendezték be. Itt írásos dokumentumok, fényképek mutatják be életét és munkásságát.