Eseménynaptár
2025. május
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2025.05.25. - 2025.05.25.
Budapest
2025.05.22. - 2025.05.22.
Dunaújváros
2025.05.18. - 2025.05.18.
Fehérvárcsurgó
2025.05.17. - 2025.05.17.
Dunaújváros
2025.05.17. - 2025.06.17.
Hódmezővásárhely
2025.05.17. - 2025.09.14.
Gyula
2025.05.15. - 2025.05.15.
Hódmezővásárhely
2025.05.15. - 2025.05.15.
Hódmezővásárhely
2025.05.15. - 2025.05.15.
Budapest
2025.05.14. - 2025.05.14.
Budapest
2025.05.11. - 2025.05.11.
Fehérvárcsurgó
2025.05.11. - 2025.05.11.
Budapest
2025.05.11. - 2025.06.11.
Budapest
2025.05.10. - 2025.05.10.
Kaposvár
2025.05.10. - 2026.01.10.
Szeged
2025.05.06. - 2025.06.06.
Szeged
2025.05.06. - 2025.09.28.
Budapest
2025.05.01. - 2025.06.30.
Herend
2025.05.01. - 2025.08.31.
Szentendre
2025.04.30. - 2025.05.31.
Eger
Kossuth Filmszínház Galéria - Mohács
A galéria épülete
Cím: 7700, Mohács Deák tér 3.
Telefonszám: (69) 311-031, (69) 510-477
Nyitva tartás: H-Szo 10-16
állandó kiállítás, busójárás, hungarikumok
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
(14 éven felüli)
200 HUF
Belépő gyermekeknek
(14 éven alul)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
A mohácsi sokácok messzeföldön ismert népszokása, a busójárás a tavaszi napforduló idejére esik. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.
Részlet a kiállításból
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó tevékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és velencei karnevállal, mint az a afrikai népek szokásaival.

A hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának - miszerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket Mohácsról - aligha van történeti alapja. Mohács ugyanis 1867-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely azután Mohácson formálódott tovább s nyerte el mai formáját.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női, cifra bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. De ami a busót busóvá teszi az a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

A busókat kísérő jankelék szerepe az volt, hogy távol tartsák az utca népét, de főleg a gyerekeket: hamuval, liszttel, ma pedig már csak ronggyal ill. fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódókat.

A busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva jókívánságaikat kifejezve, varázslataikat elvégezzék és ezáltal részesüljenek az étel-ital adományokban.

Az álarcokat régen a busónak beöltöző férfiak telente maguk faragták. Később ezt a tevékenységet fokozatosan átvették az ügyesebb kezűek, és így kialakult az álarcfaragó mesterség. Az 1960-70-es évek leghíresebb - a Népművészet Mestere címmel kitüntetett - maszkfaragója Kafkán Mátyás (1929-1987) volt. Az ő munkái és a ma is dolgozó öt legismertebb faragó - Antal Zoltán, Englert Antal népi iparművész, Kunovszky János, Reiter József, Sümegi László - álarcai láthatók a kiállításon.

(Szöveg: Köveskuti Péter)