Az 1920-as évek második felétől Kozma Lajos művészetét a formai tisztaságra, a célszerűség szempontjának fokozott érvényesítésére való törekvés határozta meg. Ahogy azt ő maga is vallotta: "ez az út művészeitől őszinteséget kíván, az anyagba való elmélyedést, a teremtő erőnek azt a sugárzó biztonságát, mely nem kölcsönvett díszek és elmúlt korok díszlettárával operál, hanem a maga lelkét viszi bele alkotásaiba." Lakásbelsői egyre világosabbak, tágas, nagy tereket alkalmaz, kevés bútorral, melyek semleges formálásúak és lakályos kényelmességükkel illeszkednek bele a térbeli összhangba.

A Kner Nyomdaipari Múzeum újonnan vásárolt bútoregyüttese 1928-ban készült Szegő Zsigmondnak, a Fővárosi Elektromos Művek egykori igazgatójának Rómer Flóris utcai lakásába. Ez volt a lányszoba, azaz a tulajdonos lányának, Szegő Annának bútora.

A leányszoba padlóját ezüstszürke linóleum fedte, a falakon geometrikus mintázatú tapéta volt, s az ajtó mellett fekete-fehér négyzetes csempékből rakott kandalló állt, mely még ma is látható a lakásban. A bútorok cseresznyefából készültek.

A fekhelyhez egykor nyomott mintás függöny is tartozott szürkefekete és vörös-fehér kockamintákkal. Sajnos a bútorok huzata - zöldessárgás speciális szövésű ripsz - tönkrement, így újabbal kellett pótolni.

A berendezéssel együtt egy csillár és egy falikar is a Kner Múzeum birtokába került, melyek egykor szintén a szobához tartoztak. Ezekkel kapcsolatban tudni kell, hogy Kozma igen sokat foglalkozott a korszerű világítással, s éppen ebben az évben ő maga is egész sor fali és mennyezeti világótestet tervezett, melyeknek kivitelezője Grünberger Jenő cége volt. Ezek közül kerültek ki a Szegő-lakás lámpái is.

A gyomai Kner Múzeum új szerzeménye Kozma Lajosnak, Szegő Zsigmond Rómer Flóris utcai lakásának egykori leányszobájába tervezett berendezése a művész életművén belül is kiemelkedő jelentőségű, reprezentatív alkotás. Kozma maga is tudta ezt, több ízben publikálta a bútorokat különböző bel- és külföldi folyóiratokban. Az együttes a magyar kézműves art deco egyik legszebb, legharmonikusabb megnyilvánulása.
(Kiss Éva: Kozma Lajos-bútorok a Kner Nyomdaipari Múzeumban)