2026. február 24. kedd
Mátyás
Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény - Újfehértó
 |
Cím: 4244, Újfehértó Egészségház utca 2.
Telefonszám: (42) 290-600
E-mail: umuzeum@enternet.hu
Nyitva tartás: K-P:9-15 Szombaton és vasánap előre bejelentett csoportok részére
|
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
50 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
25 HUF
|
A kiállítás keretében Újfehértó és határának történeti dokumentumait ismerhetjük meg.
Az ásatások és a mezőgazdasági művelés során előkerült régészeti leletek közül az újkőkort kőbalták (i.e. 5000-3000), a bronzkort pedig (i.e. 1900-800) a mai település keleti felén előbukkant töredékes, öblös tál képviseli.
Lényegesen gazdagabb anyag reprezentálja a szkíták és kelták évszázadait, a vaskort (i.e 800-tól kb. időszámításunk kezdetéig). A Micskepusztáról származó leletek közül a női sírokban előforduló agyag orsógombok, két magasfülű csupor és ugyancsak két agyagból formázott urna látható.
Bár vidékünk nem tartozott a nagy római provinciák egyikéhez sem, mégis gazdag edénytöredéklelet emlékeztet erre a korra; ezek minden bizonnyal cserekereskedelem révén kerülhettek erre a helyre.
A népvándorlás korát az ezüstedények mintájára készült avarkori agyagedény képviseli.
1912-ben Micskepusztán gazdag honfoglaláskori temetőt tárt fel Jósa András. A 21 sírból rengeteg értékes lelet került elő, melyek közül két kengyelt, egy nyílhegyet és egy zablát mutatunk be.
A középkori Bolt, Micske és Szegegyháza megmaradt lakóiból szerveződött Újfehértó mai települése a XVI-XVII. század fordulóján. Az itt bemutatott pártamaradványt, a csatot, valamint a koporsószegeket Németh Péter bolti ásatása során találta. A micskepusztai Árpád-kori templom alapjait Kiss Lajos ásta ki 1923-ban. A kiállításon megtekinthető a 985 darabból álló középkori ezüstpénz-lelet egy része is, mely Micskepusztán, a Bodó-tagban került elő.
A Rákóczi-szabadságharc idejéből egy kuruckori süveg, Rákóczi László, az újfehérlői hajdúk védelmezőjének arcképe, valamint Nyúzó Mihály (1666-1716) címere tekinthető meg, aki a szabadságharc ezredeskapitánya lett, s tetteiért a Fejedelemtől címeres nemeslevelet is kapott.
A XVII-XVIII. században a Rákócziak mellett több nemes család tűnt fel földesúrként a településen. A Mosolygó, a Szoboszlai-Papp és a Szabó család címeres nemeslevelei napjainkig fennmaradtak.
Újfehértó 1836-ban kapta meg mezővárosi kiváltságlevelét, melyet a I. Ferdinánd király hitelesített. A polgárosodási folyamat dokumentumai közül megszemlélhető a Vasárnapi Újság 1866-ból való grafikai melléklete - Újfehértóról, valamint a már nem létező egykori kastélyok, kúriák fényképei.
Napjainkat a Göncz Árpád köztársasági elnök által 1992-ben átadott, ismételten visszaszerzett városi címet igazoló oklevél, valamint a településről festett egy-egy akvarell képviseli.
Az ásatások és a mezőgazdasági művelés során előkerült régészeti leletek közül az újkőkort kőbalták (i.e. 5000-3000), a bronzkort pedig (i.e. 1900-800) a mai település keleti felén előbukkant töredékes, öblös tál képviseli.
Lényegesen gazdagabb anyag reprezentálja a szkíták és kelták évszázadait, a vaskort (i.e 800-tól kb. időszámításunk kezdetéig). A Micskepusztáról származó leletek közül a női sírokban előforduló agyag orsógombok, két magasfülű csupor és ugyancsak két agyagból formázott urna látható.
Bár vidékünk nem tartozott a nagy római provinciák egyikéhez sem, mégis gazdag edénytöredéklelet emlékeztet erre a korra; ezek minden bizonnyal cserekereskedelem révén kerülhettek erre a helyre.
A népvándorlás korát az ezüstedények mintájára készült avarkori agyagedény képviseli.
1912-ben Micskepusztán gazdag honfoglaláskori temetőt tárt fel Jósa András. A 21 sírból rengeteg értékes lelet került elő, melyek közül két kengyelt, egy nyílhegyet és egy zablát mutatunk be.
A középkori Bolt, Micske és Szegegyháza megmaradt lakóiból szerveződött Újfehértó mai települése a XVI-XVII. század fordulóján. Az itt bemutatott pártamaradványt, a csatot, valamint a koporsószegeket Németh Péter bolti ásatása során találta. A micskepusztai Árpád-kori templom alapjait Kiss Lajos ásta ki 1923-ban. A kiállításon megtekinthető a 985 darabból álló középkori ezüstpénz-lelet egy része is, mely Micskepusztán, a Bodó-tagban került elő.
A Rákóczi-szabadságharc idejéből egy kuruckori süveg, Rákóczi László, az újfehérlői hajdúk védelmezőjének arcképe, valamint Nyúzó Mihály (1666-1716) címere tekinthető meg, aki a szabadságharc ezredeskapitánya lett, s tetteiért a Fejedelemtől címeres nemeslevelet is kapott.
A XVII-XVIII. században a Rákócziak mellett több nemes család tűnt fel földesúrként a településen. A Mosolygó, a Szoboszlai-Papp és a Szabó család címeres nemeslevelei napjainkig fennmaradtak.
Újfehértó 1836-ban kapta meg mezővárosi kiváltságlevelét, melyet a I. Ferdinánd király hitelesített. A polgárosodási folyamat dokumentumai közül megszemlélhető a Vasárnapi Újság 1866-ból való grafikai melléklete - Újfehértóról, valamint a már nem létező egykori kastélyok, kúriák fényképei.
Napjainkat a Göncz Árpád köztársasági elnök által 1992-ben átadott, ismételten visszaszerzett városi címet igazoló oklevél, valamint a településről festett egy-egy akvarell képviseli.
|
|
