2026. február 18. szerda
Bernadett
Jász Múzeum - Jászberény
 |
Cím: 5100, Jászberény Táncsics Mihály u. 5.
Telefonszám: (57) 502-610
E-mail: jaszmuzeum@gmail.com
Nyitva tartás: XI.1-III.31.: K-P 9-16, Szo-V 9-13
IV.1-X.31.: K-V 9-17 |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
300 HUF
|
/ fő
|
|
Belépő diákoknak
|
150 HUF
|
/ fő
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
150 HUF
|
/ fő
|
|
Tárlatvezetés
|
2000 HUF
|
|
|
Fotó
|
1000 HUF
|
|
|
Videó
|
1000 HUF
|
Az 1998-ban rendezett kiállítás a Jászság természeti adottságai mellett a kistáj régészeti kutatásainak eredményeit, valamint történeti, néprajzi értékeit, az itt élő emberek szokásait, népéletét mutatja be. A kiállítás része a Lehel kürt szentéje, mely hazánk egyik legszebb, felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéje.
A kiállítás a Jászság természeti környezetével, az itt található flóra és fauna megjelenítésével kezdődik. Egy külön teremben láthatók a főleg 1980-tól felgyorsult kutatások eredményei, a Selmeczi László, valamint Kertész Róbert régészek ásatásai nyomán feltárt leletek. A Mátra alji, a Zagyva és a Tarna által éltetett területen az őskortól lakott ember. A magyarok, majd az 1241 után idetelepített jászok egyaránt megélhetést találtak e tájon, sajátjuknak, éltető hazájuknak tekintették. E teremben kapott helyet a jászok vándorlásának bemutatása, majd a kereszténységre való áttérés emlékei is.
A török időkben ugyan sokan elmenekültek, de sokan maradtak is. Az itt élők igyekeztek alkalmazkodni a körülményekhez. Jászberényben a ferencesek temploma palánkvárként szolgált ebben az időben, de az atyák később is meghatározói voltak a katolikus jászok életének.
A jászok sajátos történelmét gazdag tárgyi dokumentumokkal illusztráltan mutatja be a kiállítás következő része. A redemptio, az önmegváltás különleges és példa nélküli a magyar történelemben. Az eladatásból való szabadulás sajátos közigazgatási formát eredményezett. A Hármas Kerület - Jászság, Kiskunság, Nagykunság - központja Jászberényben volt, s ez a város fejlődésre is hatott. A szabad jászok később is sajátos utat jártak, az 1848/49-es szabadságharcban is részt vettek, Kossuth támogatói voltak.
A Jászság néprajzát is gazdag kiállításrész mutatja: ebben helyet kapott a hagyományos paraszti gazdálkodás szinte minden jászsági emléke, valamint az 1896-os millennium jász házában is bemutatott módos redemptus ház festett bútorgarnitúrája. A kiállítás emléket állít a Jászság jeles szülötteinek is, Dérynétől Rácz Aladárig, Székely Mihálytól Bedekovich Lőrinc földmérőig, aki az első, máig hiteles térképeket készítette a Jászságról.
A kiállítás a Jászság természeti környezetével, az itt található flóra és fauna megjelenítésével kezdődik. Egy külön teremben láthatók a főleg 1980-tól felgyorsult kutatások eredményei, a Selmeczi László, valamint Kertész Róbert régészek ásatásai nyomán feltárt leletek. A Mátra alji, a Zagyva és a Tarna által éltetett területen az őskortól lakott ember. A magyarok, majd az 1241 után idetelepített jászok egyaránt megélhetést találtak e tájon, sajátjuknak, éltető hazájuknak tekintették. E teremben kapott helyet a jászok vándorlásának bemutatása, majd a kereszténységre való áttérés emlékei is.
A török időkben ugyan sokan elmenekültek, de sokan maradtak is. Az itt élők igyekeztek alkalmazkodni a körülményekhez. Jászberényben a ferencesek temploma palánkvárként szolgált ebben az időben, de az atyák később is meghatározói voltak a katolikus jászok életének.
A jászok sajátos történelmét gazdag tárgyi dokumentumokkal illusztráltan mutatja be a kiállítás következő része. A redemptio, az önmegváltás különleges és példa nélküli a magyar történelemben. Az eladatásból való szabadulás sajátos közigazgatási formát eredményezett. A Hármas Kerület - Jászság, Kiskunság, Nagykunság - központja Jászberényben volt, s ez a város fejlődésre is hatott. A szabad jászok később is sajátos utat jártak, az 1848/49-es szabadságharcban is részt vettek, Kossuth támogatói voltak.
A Jászság néprajzát is gazdag kiállításrész mutatja: ebben helyet kapott a hagyományos paraszti gazdálkodás szinte minden jászsági emléke, valamint az 1896-os millennium jász házában is bemutatott módos redemptus ház festett bútorgarnitúrája. A kiállítás emléket állít a Jászság jeles szülötteinek is, Dérynétől Rácz Aladárig, Székely Mihálytól Bedekovich Lőrinc földmérőig, aki az első, máig hiteles térképeket készítette a Jászságról.
|
|
