2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum - Röszke
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum
Cím: 6758, Röszke II. kerület, 50/B.
Telefonszám: (62) 272-788, (30) 371-8044
Nyitva tartás: A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható, a hét minden napján, egyénileg és csoportosan egyaránt.
PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum
hír, Magyarország, néprajz, Szeged
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Egy alkalommal már közöltünk szöveget a Sanctus Mychaeltől Szeged-Szentmihályig című, szentmihályi helytörténeti kiadványból. A színes, érzékletes életképek miatt viszont ennél többet is tervezünk: Havi rendszerességgel sorozatot indítunk a mindennapi élet szentmihályi epizódjairól.
Szentmihályi életképek


A szentmihályi legényélet. Harmonika és locsolkodás

A következő szöveget az Egy szentmihályi asszony emlékei ünnepekről és hétköznapokról című fejezetből közöljük. Az emlékek között megelevenedik a hölgy édesapjának fiatalkora, szülei házasságkötése:

„Apám (Ifj. Varga Imre, 1911-1955) legényélete, a munkától eltekintve, vidáman telt. Ahogy az apja ereje csökkent, ő helyt állt az apjáért is a dologban. Nagyon tisztelte és becsülte az apja ezért. Sokkal több szabadságot és zsebpénzt élvezhetett, mint a lányok, s ezt a lányok is természetesnek vették.

Egyik külföldi üzleti út alkalmával fiuknak teljesítették a szíve vágyát, hoztak neki egy osztrák, gombos harmonikát. Alighogy a kezébe kapta, szinte máris tudott rajta játszani, pedig egy gomb kétfélét szólt aszerint, hogy kifelé vagy befelé adta neki a levegőt. Baráti köre csaknem a teljes falura kiterjedt. Szép játékát sem sajnálta senkitől; nélküle már nem is tudtak volna elképzelni egy húsvéthétfői, egyetemes locsolást. Víg volt a hangulat ilyenkor egész nap, megöntöztek minden nagylányt és menyecskét kivétel nélkül, apám húzta a nótát végig a falun, egyik jókoma pedig hordozta a nagyhasú gipsznyulat a megszolgált kétfilléreseknek. (Ezt a szokást megőrizték egészen 1950-51-ig, úgyhogy még én is láthattam anyám bosszankodását miatta.)


Kommendált házasság, találkozó a paprikafüzérek között

Apámnak, a 27 éves legénynek kommendálnak egy „jóravaló, rendes” lányt. Így mondta a gűgyű; ma már jólszituáltnak ferdítik el az egyenesebb értelmű szavakat. Feketeszéli hajadon, és csak 17 éves. Tiszta életű, és szereti a munkát; a követasszony igazat mondott. Jött-ment a terv a leendő nászuramék között: had nézze meg a vőjelölt a mátkát mint paprikafüzér-felvásárló. Ami szintén nem nagy lódítás volt, hiszen valóban szoktak ők felvásárolni tanyai kistermelőktől is.
Rövid ideig udvarolt Apám Anyámnak, de elég ideig ahhoz, hogy a „küvetasszon” megkapja a megszolgált piros papucsot. Apámnak tetszett a lány, Anyám pedig a saját gondolatainak fölébe helyezte apjának-anyjának jóindulatú akaratát. Nagyszüleim is követték a világ rendjét, beköltöztek a városba. Szegedi lakosok lettek, így biztosíthattak fiuknak viszonylagos önállóságot, maguknak pedig némi nyugalmat."

Deme Ágnes néprajzkutató