A szeri országgyűlés anonymusi története fontos szerepet töltött be a 19. századi magyar nacionalizmus legendáriumában, így nem csoda, hogy az első itteni ásatásokkal egy időben felmerült az igény emlékhely kialakítására is – ám innen hosszú út vezetett a mai Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létrejöttéig.


A számos terv visszatérő eleme volt a Szer első műkedvelő régész-kutatója, Göndöcs Benedek által megálmodott elképzelés: épüljön Árpádnak és az első országgyűlésnek - az emlékmű mellett - emléktemploma is a szeri romoknál! Göndöcs már 1883-ban megjelent Pusztaszer és az ezredéves ünnepély című munkájában vázolta elképzeléseit, majd mind az országgyűlésben, mind a kormánynál, később a megyei hatóságoknál évekig sürgette tervei megvalósítását azt remélve, hogy a millenniumi előkészületek között helyet találhat a szeri emlékegyüttes kialakítása. „A legszebb és legméltóbb alkotása leend az ezredéves ünnepélynek, ha a pusztaszeri ősi bazilika helyén, az Isten dicsőségére egy díszes szentegyházat, - Árpád a honalkotónak pedig, a legmegfelelőbb helyen egy monumentális szobrot emel a mai nemzedék hálás kegyelete” írta 1893-ban. Göndöcs az Árpád-kort megidéző, román stílusú bazilikát képzelt el. Ám a millenniumra végül csak a máig álló Árpád-emlékmű épült fel Szeren.

A szeri emléktemplom építésének romantikus terve ugyanakkor tovább élt. A korábbi szegedi szombatosok baráti köréből alakult Szegedi Árpád Egyesület 1902. augusztus 2-án tartott alakuló közgyűlésén felújították Göndöcs terveit, és a szeri pusztán lelkesen „emlékszerű monumentális Árpád templom” építését határozták el, amit alapszabályukba is belefoglaltak. Ám mindez sokáig az egyesület számára is csak romantikus szándéknyilatkozat maradt, bár 1912-ben az is felmerült, hogy a közeli Dóc község plébániatemplomaként funkcionáljon majd a romoknál felépítendő új létesítmény – amit valószínűleg az a körülmény indokolt volna, hogy a rendszeres misézéshez valahogyan híveket biztosítsanak.


Arra, hogy az Egyesület komolyabban kezdjen foglalkozni a megvalósítással, a harmincas évek közepéig kellett várni, amikor 1936-ban Bárdoss Béla, az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke részletes terveket készített az Árpád Liget fejlesztésére.

A tervezet 46.680 pengőre tette a Honalapítás Emlékkápolnája kivitelezési költségét „mert a mi helyi lelkes embereink ingyen, vagy legalább is olcsón pótolják a vállalkozói nyereségre spekuláló műegyetemi szakurakat”. Ehhez az egyesület minisztériumi támogatást remélt, mert reménytelennek ítélték az emlékhely más tervezett létesítményeinek költségeivel együtt az összeg adományokból történő összegyűjtését.

A kápolna belsejét a 63 történelmi vármegye címere díszítette volna. A három, itt látható különféle előzetes terv készült a román kori hangulatúnak szánt kápolnához. A tervekről beszámolt a Tolnai Világlapja is, ahol megjelent a makett felvétele. Az Egyesület által Szegeden szervezett bálok bevételét is a templom építésére fordították volna.


A háborús idők azonban lehetetlenné tették a tervek kivitelezését, így arra, hogy szakrális jellegű építmények emelkedjenek a szeri emlékhelyen, még évtizedekig kellett várni.