Az elmaradt harctéri sikerek miatti kicsinyes bosszúból végezték ki az osztrákok 1849. október 6-án a tizenhárom aradi vértanút és Batthyány Lajos miniszterelnököt - idézte fel az m1 aktuális csatorna hétfői műsorában a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Csorba László elmondása szerint a Nemzeti Múzeum állandó tárlatának 1848-49-es termében állították ki azt a mellényt, amelyet Batthyány Lajos kivégzésekor viselt; a szöveten jól látszik a golyó ütötte lyuk. Az eredeti tárgy elképesztő ereje az múzeumban is érvényesül, a látogatók itt rendszerint el is időznek - árulta el.

A történész hangsúlyozta, hogy a szabadságharc nem elbukott, hanem leverte a korabeli Európa két leghatalmasabb hadserege.

Haynau a politikai szimbólumgyártás szándékával időzítette a kivégzéseket október 6-ra, hiszen egy évvel korábban éppen ezen a napon tört ki a második bécsi forradalom, amely nagyon komoly pofon volt a Habsburg-udvarnak - emlékeztetett.

Mint hozzátette, a kamarilla nem tudta elviselni, hogy Magyarország egyenrangú partnerévé váljon az osztrák örökös tartományoknak és a magyar-horvát ellentéteket kihasználva hagyta, hogy fegyveres konfliktus alakuljon ki a két nép között.

A pákozdi csata után Jellasics csapatai Bécs felé közeledtek, a bécsi nép azonban, segítendő a magyarokat, egy újabb forradalomban adta tanúságát az európai nemzetek együttműködésének. Sajnos mire a magyar haderő megérkezett Bécs alá, Windischgrätz csapatai már odaértek és a schwechati síkon visszaverték a magyarokat - mondta el a Nemzeti Múzeum vezetője.

Csorba László szerint az 1849. október 6-i kivégzéseket megelőző perek irataiból két vonulat rajzolódik ki. Egyrészt meg lehetett ragadni bizonyos formai elemeket, a korábbi császári tiszteknél ezért azt hangsúlyozták, hogy azok megszegték katonai esküjüket. A legtöbb esetben azonban mindenféle egyéb szempontok épültek a vádra, ebből is látszott, hogy a vádiratok már az előre megkonstruált ítéleteket igyekeztek igazolni - emelte ki.

Nem sokkal korábban Észak-Itáliában a császári seregek katonailag győzedelmeskedtek, ezután azonnal amnesztiát hirdettek. Magyarországot azonban csak orosz segítséggel tudták legyűrni, a magyar csapatok Világosnál is az orosz csapatok előtt tették le a fegyvert, ezért itt egy kicsinyes, primitív bosszú érvényesült - idézte fel a 166 évvel ezelőtt történteket Csorba László.

(MTI)