A Tatabányai Múzeumban kerül bemutatásra Lois Viktor Munkácsy-díjas képzőművész legújabb kiállítása, a Megalázott embervilág, amely július 4-én, 17 órakor nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az augusztus 31-ig megtekinthető alkotásokról, a bennük hordozott üzenetről beszélgettem a művésszel.

Új kiállítással érkeztél Tatabányára, melynek a sokat sejtető „Megalázott embervilág – Stációk 1-5.” címet adtad. Mit takar a kiállítás címe?

A kiállítás arról szól, hogy az ember hogyan használja az őt körülvevő dolgokat, hogyan pazarol anyagot s energiát, miközben a világ problémái egyre csak sokasodnak. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mindez hogyan alakult ki? Hol, és hogyan érhető tetten az az emberi tevékenység, amely mindezt kiváltja? Ha belegondolunk, az élővilágban kizárólag az ember képes a megalázásra. Az oroszlán nem ásatja meg a sírját a gazellával, mielőtt megöli és felfalja – erre csak az ember képes.

Látva legújabb alkotásaidat, rögtön szembetűnik, hogy az elmúlt években rád jellemző fémhasználat mellett újra visszatértél gyökereidhez, azaz a faanyag megmunkálásához. 

Így van, visszatértem a ’70-es években használt fontos alapanyagomhoz, a fához, s ezt vegyítem a – jórészt továbbra is újrahasznosított – fémek, fémhulladékok bevonásával, most épp mosógépek alkatrészeivel. 1987 és 2014 között készítettem hangszerszobraimat, de a pár éve már bennem motoszkáló gondolat az elmúlt hónapokban végre testet öltött. Nyugodtan mondhatjuk, hogy művészetemben fordulóponthoz, korszakváltáshoz érkeztem, amely nem csupán a felhasznált anyagok, hanem az alkotások mondanivalójában is tetten érhető.

Mi vár a látogatókra, ha eljönnek megnézni a Megalázott embervilágot?

A kiállított művek olyan szituációt ábrázolnak, ami mindenkivel előfordulhat élete során, a szobrok ezeket az élethelyzeteket szemléltetik. A pirosra festett gépi szerkezet a kihívást, míg a fából faragott emberi alak az organikus emberi testet szimbolizálja. A gépi szerkezeteket elektromos kábelek összekötésével egy központi kapcsoló indítja el, a szobrok rezdülésszerű megmozdulása a megalázás történetének origója. A látogatót öt stáció, öt mozdulatlan szobor – mindenki elgondolkodhat rajta, s szabadon eldöntheti, hogy beavatkozik-e ebbe a miliőbe vagy sem. Mindezt a központi kapcsolóval teheti meg, melynek megnyomásával az összes szobor életjelet fog adni. A kapcsoló megnyomásával elindul a megalázás, de hangsúlyozom, a látogató dönti el, hogy ezt megteszi-e. Ha elindítja, vállalnia kell a felelősséget emberi, erkölcsi mivoltában. Felelőtlenül nem lehet visszavonhatatlan történeteket elindítani, hiszen a megalázottban revans, bosszúvágy alakulhat ki, amely hosszú időre beleég a tudatába, s talán csak generációk múlásával lehet azon túllépni. A világtörténelemben rengeteg példát találunk erre vonatkozóan, azonban nemzetektől függetlenül, a közvetlen emberi kapcsolatokra szeretnék fókuszálni, hiszen elsősorban ott, a mindennapokban zajlanak ezek a történések.

A kiállítás a „Stációk 1-5.” alcímet viseli. Ezek szerint várható a folytatás?

Igen, ez egy alkotássorozat, minden egyes állomása egy-egy külön szobor. Az új műveket a régiekkel kiegészítve kell majd kiállítani. Az idő múlásával tehát a szobrok is alakulnak, sérülnek, kopnak, mutatják az emberi lét végességét, s egyben a megalázás, mint emberi interakció szemléltetőeszközeiként is funkcionálnak. A sorozat folyamatosan bővül, egyre nagyobb tereket igényel majd bemutatása.

Taizs Gergő

Lois Viktor 1974-ben autodidakta módon kezdett el foglalkozni képzőművészettel. A tatabányai születésű művész első alkotói korszakát faszobrok készítése jellemezte, érdeklődése a ’80-as évektől kezdve a fémszobrok, pontosabban a hangszerszobrok felé fordult. A hangzó fémszobraiból válogatott kollekció 1993-ben a Velencei Biennálén is szerepelt, 1996 óta pedig ezen szobrok nagyobb része a Tatabányai Múzeum – Bányászati és Ipari Skanzenben, a Hangfürdő c. állandó kiállításon tekinthető meg.  Munkásságát 1993-ban Munkácsy-díjjal ismerték el. A Tatabányai Múzeum, a Szabadtéri Bányászati Múzeum Alapítvány, a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány és Lois Viktor együttműködésével 1997 óta nyaranta kerül megrendezésre KÉP-ZE-LET Nemzetközi Fémszobrász Szimpózium a skanzenben. Jelenleg Massachusettsben, az Amerikai Egyesült Államokban él, ahol a Contemporary Arts International (www.contemporaryartsinternational.org) művésztelep vezetője. Következő nagy projektje egy három kontinensre kiterjedő művészrezidens hálózat létrehozása, amely Ázsia (Tajvan), Amerika (USA), és Európa (Magyarország) alkotóművészeit fogja össze.