2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Tatabányai Múzeum - Tatabánya
Tatabányai Múzeum
Cím: 2800, Tatabánya Szent Borbála tér 1.
Telefonszám: (34) 688-192
Nyitva tartás: K-Szo 10-18
2014.07.01.
hír, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

A Tatabányai Múzeumban kerül bemutatásra Lois Viktor Munkácsy-díjas képzőművész legújabb kiállítása, a Megalázott embervilág, amely július 4-én, 17 órakor nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az augusztus 31-ig megtekinthető alkotásokról, a bennük hordozott üzenetről beszélgettem a művésszel.


Lois Viktor alkotása
Új kiállítással érkeztél Tatabányára, melynek a sokat sejtető „Megalázott embervilág – Stációk 1-5.” címet adtad. Mit takar a kiállítás címe?


A kiállítás arról szól, hogy az ember hogyan használja az őt körülvevő dolgokat, hogyan pazarol anyagot s energiát, miközben a világ problémái egyre csak sokasodnak. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mindez hogyan alakult ki? Hol, és hogyan érhető tetten az az emberi tevékenység, amely mindezt kiváltja? Ha belegondolunk, az élővilágban kizárólag az ember képes a megalázásra. Az oroszlán nem ásatja meg a sírját a gazellával, mielőtt megöli és felfalja – erre csak az ember képes.

 

Látva legújabb alkotásaidat, rögtön szembetűnik, hogy az elmúlt években rád jellemző fémhasználat mellett újra visszatértél gyökereidhez, azaz a faanyag megmunkálásához. 

 

Így van, visszatértem a ’70-es években használt fontos alapanyagomhoz, a fához, s ezt vegyítem a – jórészt továbbra is újrahasznosított – fémek, fémhulladékok bevonásával, most épp mosógépek alkatrészeivel. 1987 és 2014 között készítettem hangszerszobraimat, de a pár éve már bennem motoszkáló gondolat az elmúlt hónapokban végre testet öltött. Nyugodtan mondhatjuk, hogy művészetemben fordulóponthoz, korszakváltáshoz érkeztem, amely nem csupán a felhasznált anyagok, hanem az alkotások mondanivalójában is tetten érhető.

 

Mi vár a látogatókra, ha eljönnek megnézni a Megalázott embervilágot?

A kiállított művek olyan szituációt ábrázolnak, ami mindenkivel előfordulhat élete során, a szobrok ezeket az élethelyzeteket szemléltetik. A pirosra festett gépi szerkezet a kihívást, míg a fából faragott emberi alak az organikus emberi testet szimbolizálja. A gépi szerkezeteket elektromos kábelek összekötésével egy központi kapcsoló indítja el, a szobrok rezdülésszerű megmozdulása a megalázás történetének origója. A látogatót öt stáció, öt mozdulatlan szobor – mindenki elgondolkodhat rajta, s szabadon eldöntheti, hogy beavatkozik-e ebbe a miliőbe vagy sem. Mindezt a központi kapcsolóval teheti meg, melynek megnyomásával az összes szobor életjelet fog adni. A kapcsoló megnyomásával elindul a megalázás, de hangsúlyozom, a látogató dönti el, hogy ezt megteszi-e. Ha elindítja, vállalnia kell a felelősséget emberi, erkölcsi mivoltában. Felelőtlenül nem lehet visszavonhatatlan történeteket elindítani, hiszen a megalázottban revans, bosszúvágy alakulhat ki, amely hosszú időre beleég a tudatába, s talán csak generációk múlásával lehet azon túllépni. A világtörténelemben rengeteg példát találunk erre vonatkozóan, azonban nemzetektől függetlenül, a közvetlen emberi kapcsolatokra szeretnék fókuszálni, hiszen elsősorban ott, a mindennapokban zajlanak ezek a történések.

 

A kiállítás a „Stációk 1-5.” alcímet viseli. Ezek szerint várható a folytatás?

Igen, ez egy alkotássorozat, minden egyes állomása egy-egy külön szobor. Az új műveket a régiekkel kiegészítve kell majd kiállítani. Az idő múlásával tehát a szobrok is alakulnak, sérülnek, kopnak, mutatják az emberi lét végességét, s egyben a megalázás, mint emberi interakció szemléltetőeszközeiként is funkcionálnak. A sorozat folyamatosan bővül, egyre nagyobb tereket igényel majd bemutatása.

 

Taizs Gergő



 

Lois Viktor 1974-ben autodidakta módon kezdett el foglalkozni képzőművészettel. A tatabányai születésű művész első alkotói korszakát faszobrok készítése jellemezte, érdeklődése a ’80-as évektől kezdve a fémszobrok, pontosabban a hangszerszobrok felé fordult. A hangzó fémszobraiból válogatott kollekció 1993-ben a Velencei Biennálén is szerepelt, 1996 óta pedig ezen szobrok nagyobb része a Tatabányai Múzeum – Bányászati és Ipari Skanzenben, a Hangfürdő c. állandó kiállításon tekinthető meg.  Munkásságát 1993-ban Munkácsy-díjjal ismerték el. A Tatabányai Múzeum, a Szabadtéri Bányászati Múzeum Alapítvány, a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány és Lois Viktor együttműködésével 1997 óta nyaranta kerül megrendezésre KÉP-ZE-LET Nemzetközi Fémszobrász Szimpózium a skanzenben. Jelenleg Massachusettsben, az Amerikai Egyesült Államokban él, ahol a Contemporary Arts International (www.contemporaryartsinternational.org) művésztelep vezetője. Következő nagy projektje egy három kontinensre kiterjedő művészrezidens hálózat létrehozása, amely Ázsia (Tajvan), Amerika (USA), és Európa (Magyarország) alkotóművészeit fogja össze.