A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) megvásárolta Molnár Ferenc kéziratos feljegyzéseit az Útitárs a száműzetésben című műhöz. A PIM a dokumentumegyüttest restaurálás és elsődleges szakmai feldolgozás után várhatóan 2023 őszén egy irodalmi est és alkalmi kiállítás keretében mutatja be a nagyközönségnek. A vásárlást az intézményi források mellett magánmecenatúra tette lehetővé.

Kaliforniában bukkant fel egy antikvárium kínálatában Molnár Ferenc elveszettnek hitt kézirat-jegyzete, amelyet a szerző az 1940-es Egyesült Államokbeli emigrációját követően írt, és az Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi prózájának fogalmazványait tartalmazza.



A „Jegyzetek egy önéletrajzhoz" alcímet viselő kötet az emigrációba kényszerült Molnár Ferenc és Bartha Vanda mély barátságának, összetartozásának krónikája, meghitt hangú visszaemlékezés a szerző titkárnőjére, munkatársára, asszisztensére, aki tökéletes (úti)társként kísérte az írót magánéletében és hivatásában ezekben az években. Krónikája Molnár utolsó éveinek: emberi és munkakapcsolatainak, valamint a gyásszal és veszteséggel megbirkózni képtelen író szintézis-készítésének, hisz Vanda 1947-es tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halálát követően az író tartós depresszióba esett, keserűen és zárkózottan töltötte élete utolsó éveit 1952-es haláláig.

A terjedelmes, zömében német, kisebb részben angol nyelvű, az 1940-es évek végén golyóstollal, kék tintás és piros ceruzaírásos rájegyzéssel kiegészített, különféle méretű papíron írt autográf jegyzetek a restaurálást követően a kutatók rendelkezésére állnak majd. Az érdeklődő nagyközönség, a Molnár-rajongók várhatóan 2023 őszén ismerhetik meg az anyagot egy irodalmi esten, amelynek kísérőrendezvényeként a kéziratok alkalmi kiállítására is sor kerül.

Molnár Ferenc Útitárs a száműzetésben című műve kéziratanyagának megvásárlása és hazahozatala példaértékű együttműködés keretében valósult meg. A vételhez szükséges forrást a PIM gyűjteményezési keretén túlmenően Molnár Ferenc leszármazottjainak nagylelkű hozzájárulása tette lehetővé. A hazajuttatásban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztálya, illetve Széles Tamás főkonzul által vezetett Los Angeles-i Főkonzulátus játszott fontos szerepet. Így került végül a kézirategyüttes a Magyar Állam tulajdonába és a PIM gyűjteményébe.