1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós szobrászművészt egy Ady-emlékszobor tervezése. A gipszből készült, többalakos monumentális méretű kompozíció 1977 novemberében készült el, s a múzeum által rendezett "Ady-kép" című képzőművészeti kiállítás megnyitásával azonos időpontban került elhelyezésre a Károlyi palota Lotz-termével szomszédos, műmárvánnyal, stukkókkal és két hatalmas falitükörrel borított terében.

A tárlat központi hatáseleme a meglepetés, a váratlanság, ami Petőfi poétikájának szövegszervező ereje. A költő „tabudöntögető” gesztusait, melyek korának közvéleményét megbotránkoztatták, mai kontextusban értelmezi újra. A fergeteges szövegű paródiák, az (ön)ironikus próza, és az eleve játékosnak szánt versszövegek gyűjteménye a Petőfi-életmű eddig kevésbé feltűnő humorát mutatja be.

Ki ne ismerné Petõfit? És lehet újat mondani róla? A kiállítás eddig ismeretlen kéziratokkal, képekkel, személyes tárgyakkal tesz kísérletet a sikeres, fiatal költõ alakjának megrajzolására.