A kastély egykori lakóinak hagyományait követve jótékonysági bált szervez a gyulai Almásy-kastély. A január 20-i eseményt – az annak helyet adó épületrészhez hasonlóan – Wenckheim Józsefné Jankovich Stefániáról nevezték el.

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontés a kedvezményezett Kádas György Alapítvány által szervezett bál a kastély egykori lakóinak hagyományára építve szolgál jótékonysági célt.

A névadó Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia 1870 decemberében alapította a Gyulai Nőegyletet, amely korra, nemre, vallásra való tekintet nélkül segítette a rászorulókat. Stefánia grófnő a Wenckheim családra jellemző módon úgy vélekedett, hogy a rang, a vagyon nem csak előjogokkal, lehetőségekkel, hanem kötelességgel és szolgálattal jár.

A dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere fővédnökségével megvalósuló esemény impozáns helyszíne az Almásy-kastély bálterme. A január 20-án 19 órakor kezdődő Stefánia-bál kizárólag a helyi értékekre épít; kedvezményezettje, a Kádas György Alapítvány az Esély Pedagógiai Központ Pánczél Imre Tagintézménye diákjainak munkáját segíti, s helybeliek az est fellépői is: a nyitótáncot adó Végvár Táncegyüttes és az Erkel-ösztöndíjasok közül a programban fellépő SzegediRéka Panna furulyaművész is.

A hátrányos helyzetű fiatalokat segítő Stefánia-bálra 25 ezer forintos áron már kaphatók jegyek a gyulai Almásy-kastély ajándékboltjában, illetve online.


Az est programja:

18.30 Üdvözlő ital, vendégek érkezése
19.00 Köszöntő
19.10 Nyitótánc a Végvár Táncegyüttes közreműködésével
19.30 Gálavacsora
22.00 Szegedi Réka Panna Erkel-ösztöndíjas furulyaművész műsora
24.00 Adománytombola sorsolása

A zenét a Con Moto zenekar szolgáltatja.

Helyszín: főépület, I. emelet, kupolatér


A bál névadójáról

Jankovich Stefánia egy horvát származású magyar nemesi, majd főnemesi család sarjaként született.

1838-ban ő lett gróf Wenckheim József második felesége. A jótékonykodás mellett elkötelezett grófnő nevéhez fűződik a Gyulai Nőegylet megalapítása 1870-ben, amelynek első elnöke is lett. „Segíteni a szűkölködőn, vallás és társadalmi különbség nélkül” jelmondattal, többnyire a nyilvánosság tudta nélkül támogatta az elesetteket, gondoskodott a pénz és otthon nélkül maradottakról.

Szívén viselte az 1849-ben Gyulára érkezett honvédtisztek sorsát is. A grófné és férje látták vendégül 1857. május 25-én a kastélyba látogató Ferenc József császárt és királyt, valamint feleségét, Erzsébet királynét.

Stefánia grófné és férje idejében több művész is megfordult a kastély falai között. Egy 1839-es, a grófné kezdeményezésére a kastélyban rendezett hangversenyen Erkel Ferenc is fellépett, az eseményen a kórház számára gyűjtöttek adományokat. 1861-ben Szamossy Elek festőművész érkezett a rezidenciára, hogy a Wenckheim család arcképeit restaurálja. Itt találkozott későbbi tanítványával, az akkor még a szakmát kezdő Munkácsy Mihállyal. A később világhírűvé vált festő a gyulai kastélyban eltöltött időt pályája meghatározó időszakának nevezte.

Férje halála után a grófné 1878-ig élt a kastélyban, feltehetően az ő ízlését tükrözi az épület akkor kialakított rózsaszín-zöld-lila belső színvilága. Mostohalánya, Wenckheim Stefánia Mária grófnő zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Kálmánnal kötött házasságától számítjuk a kastély „Almásy-korszakát”