MÁMOR 16+

Élvezetek, örömkereső szenvedélyek, gyönyörök és túlzásaik. Nem könnyű körüljárni ezt a témát, de mi most kísérletet teszünk rá, mégpedig a természettudomány, a filozófia, a művészetek, az irodalom felől is megközelítve...
Programunkat kivételesen 16 év felettieknek ajánljuk!

Előadások:

18.00
Kolonits László: Az ateizmus halálugrása, italozás és lakomázás az ősi Európában

„…egy pohár bor az ateizmus halálugrása.” – írja Hamvas Béla, aki e mondatával részben arra a szoros kapcsolatra utal, amely a legkorábbi időktől fennáll a vallási élmény bizonyos formái és az alkoholos italok fogyasztása között. A különféle társadalmi és vallási rítusokhoz kapcsolódó lakomák – melyek a legtöbb kultúrában elválaszthatatlanok az alkoholos italok fogyasztásától – ókori (görög-római) szokásáról sokat tudhatunk. No de mit ittak a rómaiak előtt? Számolhatunk-e lakomákkal az őskori Európában? Előadásunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

18.30
Sosztarits Ottó: M/Ámor És Psyché - A köztes létállapot mitológiája

Álom, mámor, extázis, révület és vallásos elragadtatás. Az ókori ember életének e köztes létállapotként megélt és leírt jelenségei közkedvelt témái voltak a görög-római mitológikus történeteknek. Vallástörténeti eredőjük régóta kutatott, így meglehetősen jól ismert a ma embere számára. Izgalmas kérdés azonban, mennyire volt mindez jelen az egykori savariai emberek életében, és ha igen, miként érhető mindez tetten egy vidéki római kisváros tárgyi emlékanyagában?

19.00
Czenki Zsuzsanna: Minótaurosz és hölgyvendégei

A mitológiai Minótaurosszal ellentétben Schrammel Imre agyagszobrai a szerelemre vágyódó bikafejű férfit jelenítik meg. A sorozat elemei a férfi-nő kapcsolat játékosságát, az egymás iránti vágyat, a találkozást, a szenvedélyes ölelést, az eggyé válást, a szerelmi MÁMORt ábrázolják. Ezt a lebegő létállapotot Schrammel Imre nőalakjainál, a torzóknál a női test finom plasztikussága, a barátnőknél a fejek, kezek és lábak kompozíciós elrendezése, a formák egymásra hatása idézi elő. Az előadáson a szobrokról készült fotókkal és a művész naplóbejegyzésivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

19.30
Dr. Hollerné Mecséri Annamária: Erotikus és pajzán ex librisek

Az ex libris grafikai sokszorosítással készült, művészi igényű tulajdonjegy, amit eredendően könyvekbe ragasztottak. A 19. század végén önálló kisgrafikai műfajjá vált, és a műgyűjtés tárgya lett. Személyes, tulajdonoshoz kötődő jellegénél fogva lehetőséget nyújt intim, provokatív, sőt erotikus témáknak is. Az előadásban bemutatásra kerülnek a Smidt Múzeum gyűjteményében lévő 20. század első feléből származó erotikus ábrázolások főbb típusai. Meztelen, kitárulkozó női testek, megtestesített férfiszimbólumok, ölelkező párok, és fülledtebb hangulatú ábrázolások is felbukkannak.

20.00-20.30 szünet

20.30
Zsoldos Andrea: Szenvedélyek rabságában

Mindenkinek vannak szenvedélyei. Mikortól romboló a mámor, és mit tehet az, aki függő? Megmenteni a másik embert - hogyan lehetséges? Függőségek és mindennapjaink dilemmái.

21.00
Kéner Balázs: Az önpusztító varázsló – beszélgetés Csáth Gézáról

Egy kiváló író, orvos, zenész és képzőművész fájdalmasan rövid és önpusztító életútja. El- és leválasztható-e a szenvedélybetegség az alkotástól? Mi vezetett a tragikus sorsú művész halálához és mik az utókor teendői és hiányosságai?
Beszélgetés Kéner Balázs Csáth-szakértővel, az első magyarországi Csáth-emléktábla megvalósítójával.

21.30
Szántó István: Az ismeretlen Derkovits. Derkovits Gyula: Falstaff (Bor mellett búsuló férfi, 1913) című alkotásáról

Izgalmas, hogy egy olyan nagy formátumú alkotónak, mint Derkovits Gyula, akinek az életműve teljes és egész, holott csak 40 évig élt, milyen korai elképzelései voltak a művészetről, pontosabban a festészetről. Mindezt jól példázza a Falstaff című képe, melyet 19 évesen festett még Szombathelyen.

Sir John Falstaff alakja egy kitalált lovag karaktere, aki William Shakespeare három darabjában is szerepel. Bár elsősorban egy hiú, kérkedő, bohém, mámorittas, ideje nagy részét italozással töltő komikus figura, mégis rendelkezik a Shakespeare főszereplőire jellemző lelki mélységgel, árnyalt személyiségrajzzal.

Derkovits Gyula munkájának bemutatása azért is fontos, mivel jövő évben lesz születésének 130. és halálának 90. évfordulója.

22.00
Tóth Kálmán: A lista mámora

„Ki a felsorolás puszta élvezetéért állít össze listákat, ki a lista énekelhetőségének ihletésére, ki pedig … az egymással különösebb kapcsolatban nem lévő tárgyak összegyűjtésében talál gyönyörűséget.” A gyűjteményekre kivetített gondolatsort Umberto Eco: A lista mámora című műve ihlette.