Miként álltak össze a Néprajzi Múzeum tárgyai az idők során gyűjteménnyé és múzeummá? Mik a más népekkel való találkozás kihívásai és eredményei? Hogyan lehet a történetileg kialakult gyűjteményre friss szemmel ránézni, és izgalmasan bemutatni? A Néprajzi Múzeum a szakma és a nagyközönség számára először enged betekintést új állandó kiállításainak tervezésébe a november 16-18. között rendezett Útközben – En Route című nemzetközi online konferencián. A regisztráció már él, a részvétel ingyenes.

A budapesti Néprajzi Múzeum hamarosan új épületbe költözik. A fizikai megújulás mellett koncepcionális váltásra is készülnek – ennek meghatározó eleme az új állandó kiállítások létrehozása, amelyeken hosszú ideje dolgoznak az intézmény munkatársai. Az állandó tárlatok megalkotása mérföldkőnek számít nem csak a Néprajzi Múzeum és a hazai néprajzi muzeológia, hanem a néprajztudomány történetében is. Az új helyszínen a korábbinál nagységrendekkel nagyobb területen a gyűjtemény kevésbé ismert kincseit is megismerheti a közönség.

Az új kiállítások azonban több múzeumi küldetést is be kell, hogy teljesítsenek, a megőrzéstől a tudományos feldolgozáson át az oktatásig, a szórakoztatásig. De hogyan lehet egy állandó kiállítás egyszerre korszerű, tudományos igényességgel megalkotott, tudásközvetítő, több réteget és korosztályt megszólító, ugyanakkor érdekes, élvezetes és szórakoztató?

A fenti kérdések megvitatására, valamint a már elkészült koncepció részletes bemutatására és hazai és nemzetközi szakmai körökben való megmérettetésére kerül sor az Útközben – En Route elnevezésű online konferencián. A három napos esemény első napján más országok új, átfogó, néprajzi vagy antropológiai kiállításainak tapasztalatait lehet megismerni, második és harmadik napon pedig a Néprajzi Múzeum új kiállítási egységei lesznek terítéken. A felkért vendégelőadók neves külföldi és hazai szakemberek, néprajzkutatók, antropológusok, történészek, muzeológusok, kurátorok. A kiemelt előadó Barbara Kirshenblatt-Gimblett professzor, kulturális antropológus, múzeumteoretikus, a varsói POLIN Múzeum vezető kurátora. Múzeumtörténeti szempontból példa nélküli szakmai párbeszédnek teremt lehetőséget a konferencia.

Az esemény különlegessége, hogy a programot teljes egészében online rendezik egy külön erre a célra létrehozott digitális platformon. A szervezők reményei szerint így még többen tudnak csatlakozni, és a Néprajzi Múzeum tevékenysége, jövője iránt érdeklődők lehető legszélesebb körét érik majd el. A látogatók viszonya a múzeumhoz ugyanis megváltozott: már nemcsak tudásközvetítést, hanem élményt is elvárnak, látványos, interaktív kiállításokat, valamint érdekli őket a múzeumi háttérmunka, szeretnek bepillantani a kiállítások készítésének kulisszái mögé. A muzeológus-kurátor sem pusztán „a gyűjtemény őre”, hanem a témáját, a gyűjteményt és a valóságot értelmező, a közönséggel reflektált viszonyban lévő szakember, aki meghatározott koncepció szerint válogat a rendelkezésére álló műtárgyakból. Ebbe a megközelítésbe és folyamatba pillanthatnak be november 16-17-18-án az érdeklődők.

A Néprajzi Múzeum célja, hogy szakmailag magas szintű, mégis a látogatók igényeit figyelembe vevő állandó kiállításaival élményszerűvé tegye a múzeumlátogatást.

A kiállításokról:
A tervezett kiállítások három részből állnak: a Gyűjteményi kiállításból, a Kerámiatérből és az Ifjúsági kiállításból. Közös jellemzőjük, hogy hangsúlyosan a Néprajzi Múzeum gyűjtemény értelmezését tekintik a feldolgozás tárgyának, és együtt szerepel bennük a történeti és a kortárs illetve a magyar és nemzetközi anyag.

A többezer tárgyat felvonultató központi Gyűjteményi kiállítás értelmező módon, együtt mutatja be a Néprajzi Múzeum 150 éves gazdag gyűjteményét, a magyar és nemzetközi anyagot. A tárgyakon kívül hangsúlyos szerepet kapnak az archívumi tartalmak: fotók, rajzok, kéziratok, zenei anyag. Történeteket mesél majd tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról. A kiállítás moduláris szerkezetű lesz, melyben az egyes témák önálló egységenként is értelmezhetők, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak.

A páratlan gyűjteményi anyagból felépülő Kerámiatér olyan nyitott tér, amely bepillantást enged a kerámiagyűjtemény mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató, mint a hétköznapokban. Ebben a lenyűgöző látványtárban több ezer kerámia tárgy kerül bemutatásra a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.

A Gyermek- és ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja. Témáját olyan általános aktivitásokon keresztül mutatja be, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés. Emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy ezekre az alapszükségletekre milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein a korábban élt, vagy éppen még meg sem született embertársaik.