"A vár barokk újjáépítésének időszakában, 1772-ben, a Szentháromság tér közelében emelt barokk kanonoki épület 1985 óta ad otthont a Veszprémi Érsekség egyházművészeti múzeumának, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 7000 műtárgyból álló gyűjteményének. Az egyházi kincstár gyűjteményét reneszánsz és barokk liturgikus ötvöstárgyak, faszobrok, grafikák, textilek, osztrák–olasz–francia miseruhák, a lyoni selyemmanufaktúra remekei mellett, koronázási ajándékok, Vetési Albert püspök, Mátyás király vezető diplomatája Velencében készült 15. századi miseruhája, Mindszenty József veszprémi püspök liturgikus tárgyai gazdagítják. A Gyűjtemény a firenzei Andrea del Sarto és a velencei Veronese műhelyében készült 16. századi festményeket, gazdag metszetgyűjteményt, a magyar koronázási palást 1867-ben Bécsben készült másolatát, az orosz és a szerb ikonművészet és a Herendi Porcelánmanufaktúra remekeit őrzi. Gazdag kelet-ázsiai, oszmán-török és arab gyűjteménye.
Emeleti előcsarnokában kvalitásos barokk kori falrétegek kerültek elő a közelmúltban végzett falfestési feltáró munka eredményeként. A falakat lendületesen festett, plasztikus stukkóelemeket utánzó, illuzionisztikus falfestések, timpanonos díszítések ékesítik. Az oldalfalakon korinthoszi fejezetes oszlopok láthatók. A Veszprémi Egyházmegye történetét, a veszprémi vár építészettörténetét, a román kori, gótikus, reneszánsz és a barokk veszprémi egyházi építészetet a Kőtár, Kőtöredékek a veszprémi várban című kiállítása reprezentálja.
A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Test és lélek a Nagy Háborúban - Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban című kiállítása a háború borzalmaiban a lelkeket és a testeket megmenteni próbáló tábori lelkészekre, orvosokra, ápolókra, betegápoló szerzetesekre, a test- és lélekgondozásra irányítja a figyelmet. A kiállítás 2017. október 31-ig naponta 10–18 óráig, 2017. november 1-jétől 2018. április 30-ig előzetes bejelentkezéssel látogatható."