Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum - Budapest
Aquincumi Múzeum, Budapest
Cím: 1031, Budapest Szentendrei út 135-139.
Telefonszám: (1) 250-1650, (1) 430-1081
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: 10-18
Régészeti park nyitás: 9:00
XI.1-III.31.: 10-16
A Régészti Park látogatható az időjárástól függően nyitva tartási időben!

2015. december 24. és január 1. között a múzeum zárva tart!
A téli időszakban folyamatosan látogathatóak a kiállító épület kiállításai, időjárásnak megfelelően a régészti park, a Festőház pedig nyitvatartási napokon 11.00 és 13.00-kor.
Budapest területe, földrajzi fekvésének központi helyzete következtében a Kárpát-medence történelme során mindvégig fontos, gyakran meghatározó szerepet játszott. A város Európa azon fővárosainak egyike, amelynek területén a paleoltikumtól kezdődően minden kor embere megtelepült.

Az első városok alapítása és a városi kultúra meghonosítása ezen a területen a rómaiakhoz fűződik. A polgárvárosból, a légió táborból és az azt körülvevő katonavárosból álló településen kívül két amfiteátrum, ipartelepek, szentélykörzetek és kiterjedt temetők tartoztak a városhoz. Aquincum egykor a provincia kiemelkedő jelentőségű település együttese volt. A Duna menti birodalmi határ egyik láncszeme, több dunai átkelőhely folytatásaként pedig a provincia belsejébe vezető útvonalak kiindulópontja volt.

Traianus uralkodása idején (Kr. u. 106.) Aquincum Pannonia Inferior fővárosaként provincia helytartói székhelye lett. Első kormányzója a későbbi császár, Hadrianus volt. Egészen a 3. század végéig vezető szerepet kapott a provinciában közigazgatási, katonai és gazdasági tekintetben egyaránt. Ezután indult gyors fejlődésnek a légiótábor körül kialakult katonaváros és a Hadrianus által (124 körül) municipium, majd Septimus Severus alatt (194.) colonia rangra emelt polgárváros. Diocletianus közigazgatási reformja (294) után Aquincum a négy részre osztott provincia Valeria tartományának fővárosa lett.

Budapest városelődjéről, a település szerkezetéről és a Kr.u. 1. századtól az 5. század elejéig tartó történetéről elsősorban a több mint 100 éve a mai napig rendszeresen folytatódó régészeti feltárások eredményei tájékozatnak. Az első magyarországi, régészeti feltárásnak minősülő kutatás is Aquincumhoz kapcsolódik. A 18. század végén, Mária Terézia uralkodása idején tárta fel Schönvisner István, egyetemi tanár Óbudán a nagy katonai fürdő izzasztó kamráját. 1881-ben kezdődhettek meg a mai napig is tartó régészeti feltárások, először a polgárvárosi amfiteátrummal, majd a polgárváros központi részének kutatásával. A feltárások során előkerült leletanyag bemutatására 1894-ben hozták létre az Aquincumi Múzeumot. Az új múzeum igazgatója a feltárások irányítója, Kuzsinszky Bálint lett.

Az első világháború és az azt közvetlenül követő évek nem kedveztek a régészeti, műemlékvédelmi tevékenységnek. Csak később, a 20-as évek elején kapcsolódott a feltárásokba Nagy Lajos, a múzeum következő igazgatója, akinek figyelme már a polgárvároson kívüli településrészekre is kiterjedt. A két világháború közötti időszakban hozták felszínre a katonai amfiteátrumot (ma a Nagyszombat utcában látható), valamint a Contra Aquincum néven ismerté vált bal parti erődöt.

Az 50-es évek nagy szenzációja volt a helytartói Palota feltárása a Hajógyári-szigeten, mely Szilágyi János nevéhez fűződik. A polgárváros, romterületének állapota szükségessé tette egy rehabilitációs program megvalósítását, melyet Hajnóczi Gyula és Vladár Ágnes tervei alapján, Póczy Klára hitelesítő feltárásinak segítségével valósítottak meg a 60-as évek végén és a 70-es évek elején. Az Aquincumi Múzeum körül látható régészeti park ma is ennek a munkának az eredményét tükrözi.
Programok
A foglalkozás két részből áll. A gyerekek először egy rövid interaktív tárlatvezetésen vesznek részt a romkertben vagy a kiállításokban, majd egy választható foglalkozás következik. tovább
Időszaki kiállítások
2019.12.09. - 2020.10.31. Az újkőkori világ emlékei Budapest vidékén
A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában 2019. december 9-én megnyíló időszaki kiállítással a sokak számára talán kevésbé ismert újkőkori világába szeretnénk betekintést nyújtani a főváros körzetében eddig napvilágra került eredmények bemutatásával. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A helytartói palota emlékeit bemutató, az épület egykori pompáját idéző kiállítótérben helyet kap több, a palotából származó, korábban nem látható, illetve frissen restaurált mozaik, együtt láthatók a falakat díszítő falfestmények, a szentélyberendezésekhez tartozó, sokszor monumentális szobrok, valamint az épület egykor fényűző berendezéséről tanúskodó szökőkút vagy kőből faragott díszedény rekonstrukciója is. tovább
Az aquincumi lelőhelyű kőemlékeket magában foglaló kőtár Magyarország, sőt - Itália után - Európa egyik legnagyobb lapidáriuma. Az aquincumi kőtár jelenleg több mint 1000 leltározott tételt tartalmaz. Az anyag sírkövekből, votív és építési feliratokból, valamint épületfaragványokból és - kisebb részben - használati tárgyakból áll. tovább
A Budapesti Történeti Múzeum raktárai őrzik az ország egyik legnagyobb régészeti gyűjteményét. Ezen belül az Aquincumi Múzeumban található a főváros történetének az őskortól a honfoglalás korig terjedő időszakából származó, milliós nagyságrendű régészeti emlékanyaga. tovább
A Tegularium tulajdonképpen egy téglaraktár, melynek hangulatos szemközti oldalán egy kis kiállítás kap helyet, mely arra vállalkozik, hogy aquincumi példák segítségével bemutassa, hol és hogyan készültek a római téglák és más kerámia-építőelemek, miként használták fel őket. tovább