Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.28. - 2020.01.28.
Budapest
2020.01.27. - 2020.01.27.
Hódmezővásárhely
2020.01.27. - 2020.01.27.
Budapest
2020.01.25. - 2020.01.25.
Debrecen
2020.01.25. - 2020.01.25.
Budapest
2020.01.25. - 2020.04.15.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Debrecen
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.05.03.
Budapest
2020.01.24. - 2020.02.29.
Győr
2020.01.23. - 2020.01.23.
Budapest
2020.01.23. - 2020.01.23.
Hódmezővásárhely
2020.01.22. - 2020.03.26.
Hódmezővásárhely
2020.01.22. - 2020.02.13.
Budapest
2020.01.22. - 2020.03.31.
Makó
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum - Budapest
Aquincumi Múzeum, Budapest
Cím: 1031, Budapest Szentendrei út 135-139.
Telefonszám: (1) 250-1650, (1) 430-1081
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: 10-18
Régészeti park nyitás: 9:00
XI.1-III.31.: 10-16
A Régészti Park látogatható az időjárástól függően nyitva tartási időben!

2015. december 24. és január 1. között a múzeum zárva tart!
A téli időszakban folyamatosan látogathatóak a kiállító épület kiállításai, időjárásnak megfelelően a régészti park, a Festőház pedig nyitvatartási napokon 11.00 és 13.00-kor.
Budapest területe, földrajzi fekvésének központi helyzete következtében a Kárpát-medence történelme során mindvégig fontos, gyakran meghatározó szerepet játszott. A város Európa azon fővárosainak egyike, amelynek területén a paleoltikumtól kezdődően minden kor embere megtelepült.

Az első városok alapítása és a városi kultúra meghonosítása ezen a területen a rómaiakhoz fűződik. A polgárvárosból, a légió táborból és az azt körülvevő katonavárosból álló településen kívül két amfiteátrum, ipartelepek, szentélykörzetek és kiterjedt temetők tartoztak a városhoz. Aquincum egykor a provincia kiemelkedő jelentőségű település együttese volt. A Duna menti birodalmi határ egyik láncszeme, több dunai átkelőhely folytatásaként pedig a provincia belsejébe vezető útvonalak kiindulópontja volt.

Traianus uralkodása idején (Kr. u. 106.) Aquincum Pannonia Inferior fővárosaként provincia helytartói székhelye lett. Első kormányzója a későbbi császár, Hadrianus volt. Egészen a 3. század végéig vezető szerepet kapott a provinciában közigazgatási, katonai és gazdasági tekintetben egyaránt. Ezután indult gyors fejlődésnek a légiótábor körül kialakult katonaváros és a Hadrianus által (124 körül) municipium, majd Septimus Severus alatt (194.) colonia rangra emelt polgárváros. Diocletianus közigazgatási reformja (294) után Aquincum a négy részre osztott provincia Valeria tartományának fővárosa lett.

Budapest városelődjéről, a település szerkezetéről és a Kr.u. 1. századtól az 5. század elejéig tartó történetéről elsősorban a több mint 100 éve a mai napig rendszeresen folytatódó régészeti feltárások eredményei tájékozatnak. Az első magyarországi, régészeti feltárásnak minősülő kutatás is Aquincumhoz kapcsolódik. A 18. század végén, Mária Terézia uralkodása idején tárta fel Schönvisner István, egyetemi tanár Óbudán a nagy katonai fürdő izzasztó kamráját. 1881-ben kezdődhettek meg a mai napig is tartó régészeti feltárások, először a polgárvárosi amfiteátrummal, majd a polgárváros központi részének kutatásával. A feltárások során előkerült leletanyag bemutatására 1894-ben hozták létre az Aquincumi Múzeumot. Az új múzeum igazgatója a feltárások irányítója, Kuzsinszky Bálint lett.

Az első világháború és az azt közvetlenül követő évek nem kedveztek a régészeti, műemlékvédelmi tevékenységnek. Csak később, a 20-as évek elején kapcsolódott a feltárásokba Nagy Lajos, a múzeum következő igazgatója, akinek figyelme már a polgárvároson kívüli településrészekre is kiterjedt. A két világháború közötti időszakban hozták felszínre a katonai amfiteátrumot (ma a Nagyszombat utcában látható), valamint a Contra Aquincum néven ismerté vált bal parti erődöt.

Az 50-es évek nagy szenzációja volt a helytartói Palota feltárása a Hajógyári-szigeten, mely Szilágyi János nevéhez fűződik. A polgárváros, romterületének állapota szükségessé tette egy rehabilitációs program megvalósítását, melyet Hajnóczi Gyula és Vladár Ágnes tervei alapján, Póczy Klára hitelesítő feltárásinak segítségével valósítottak meg a 60-as évek végén és a 70-es évek elején. Az Aquincumi Múzeum körül látható régészeti park ma is ennek a munkának az eredményét tükrözi.
Programok
A foglalkozás két részből áll. A gyerekek először egy rövid interaktív tárlatvezetésen vesznek részt a romkertben vagy a kiállításokban, majd egy választható foglalkozás következik. tovább
Időszaki kiállítások
2019.12.09. - 2020.10.31. Az újkőkori világ emlékei Budapest vidékén
A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában 2019. december 9-én megnyíló időszaki kiállítással a sokak számára talán kevésbé ismert újkőkori világába szeretnénk betekintést nyújtani a főváros körzetében eddig napvilágra került eredmények bemutatásával. tovább
Állandó kiállítások
Aquincumi Múzeum
Aquincum városa a 2-3. század fordulóján érte el legnagyobb kiterjedését: lakóinak száma 10-12000-re becsülhető. Bár a római kor négy évszázada alatt a polgári városrész településszerkezete, kiterjedése folyamatosan változott, jellegzetes építészeti elemei - a vízvezeték pillérek, az amfiteátrum és a városfal négyszöge - mindvégig a felszínen nyomon követhetők voltak, s a mai városképnek is meghatározó elemei maradtak. tovább
Az aquincumi lelőhelyű kőemlékeket magában foglaló kőtár Magyarország, sőt - Itália után - Európa egyik legnagyobb lapidáriuma. Az aquincumi kőtár jelenleg több mint 1000 leltározott tételt tartalmaz. Az anyag sírkövekből, votív és építési feliratokból, valamint épületfaragványokból és - kisebb részben - használati tárgyakból áll. tovább
A Tegularium tulajdonképpen egy téglaraktár, melynek hangulatos szemközti oldalán egy kis kiállítás kap helyet, mely arra vállalkozik, hogy aquincumi példák segítségével bemutassa, hol és hogyan készültek a római téglák és más kerámia-építőelemek, miként használták fel őket. tovább
Részlet a kiállításból
A helytartói palota emlékeit bemutató, az épület egykori pompáját idéző kiállítótérben helyet kap több, a palotából származó, korábban nem látható, illetve frissen restaurált mozaik, együtt láthatók a falakat díszítő falfestmények, a szentélyberendezésekhez tartozó, sokszor monumentális szobrok, valamint az épület egykor fényűző berendezéséről tanúskodó szökőkút vagy kőből faragott díszedény rekonstrukciója is. tovább