Eseménynaptár
2025. december
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2025.12.10. - 2025.12.10.
Tatabánya
2025.12.07. - 2025.12.20.
Budapest
2025.12.07. - 2026.01.06.
Debrecen
2025.12.06. - 2025.12.06.
Veszprém
2025.12.05. - 2025.12.05.
Budapest
2025.12.05. - 2026.08.23.
Budapest
2025.12.05. - 2026.01.05.
Veszprém
2025.12.04. - 2026.01.04.
Budapest
2025.11.30. - 2025.11.30.
Ópusztaszer
2025.11.29. - 2025.11.29.
Veszprém
2025.11.29. - 2025.11.29.
Kecskemét
2025.11.29. - 2025.11.29.
Kecskemét
2025.11.27. - 2025.11.27.
Kecskemét
2025.11.27. - 2026.05.30.
Pécs
2025.11.16. - 2026.02.22.
Veszprém
2025.11.15. - 2026.03.29.
Budapest
2025.11.14. - 2026.02.28.
Dunaújváros
2025.11.14. - 2026.02.28.
Dunaújváros
Marcali Múzeum - Marcali
A múzeum épülete
Cím: 8700, Marcali Múzeum köz 5.
Telefonszám: (85) 510-520, (85) 510-521
Nyitva tartás: H-P 8-16
Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen fekszik, mint a Marcali-hát legnagyobb települése. A XV. század közepétől a források már mezővárosként említik. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Marcaliban 1952-ben kezdődött meg a középiskolai képzés. A kaposvári Közgazdasági Technikum kihelyezett tagozata indított ekkor egy osztályt. Néhány év múlva elindult a gimnáziumi képzés is, de a hatvanas és hetvenes években a szakközépiskolai osztályokban képezték a legtöbb fiatalt. A Marcali környékén működő mezőgazdasági és ipari üzemek biztos állást kínáltak a jól képzett fiatal könyvelőknek. tovább
Részlet a kiállításból
A marcali római katolikus templom egyháztörténeti emlékeit bemutató állandó kiállítás a város katolikus közösségének kezdeményezésére jött létre. Az egyházközség tagjai úgy érezték, hogy megőrzésre és bemutatásra érdemes az a gazdag egyháztörténeti anyag, ami a templomban és a plébánián fellelhető. A tárlat megvalósításához szakmai segítséget a Marcali Városi Helytörténeti Múzeum adta. tovább
Részlet a kiállításból
A XV. század közepétől a források már mezőforrásként említik. E kortól a környező falvak gazdasági és társadalmi központja. Az itt élő népesség megélhetését évszázadokon keresztül a földművelés biztosította. 1869-ben 82 iparost és 23 kereskedőt tartottak nyílván. Az iparosok között már ekkor jelen voltak azoknak a mesterségeknek a képviselői is, - kékfestő, cipész, lakatos, mézeskalácsos, köteles - akiknek az eszközkészletét, mesterségbeli tudását a kiállítás bemutatja. tovább