Eseménynaptár
2018. július
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.07.01. - 2018.07.31.
Tiszafüred
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
A XIX. század vége a magyar nemzet számára különleges évforduló volt. Ezer évvel korábban, a IX. század végén zajlott le a Kárpát-medencében a magyarok krónikákban is rögzített honfoglalása. Zichy Jenő, az Országos Ipartestület elnöke e történelmi esemény tiszteletére világkiállítást és ünnepi rendezvénysorozatot javasolt, amiből 1893-ra egy nagyszabású országos millenniumi kiállítás terve bontakozott ki. Tervbe vettek ipari és gazdasági kiállításokat, a hangsúlyt azonban Magyarország ezeréves történetének bemutatására helyezték. Az ünnepségek időpontját 1896-ra tűzték ki.

A millenniumi kiállítás épületére 1893. február 8-án tervpályázatot hirdettek, s az április 30-i határidőre 11 terv érkezett. A pályázat jellegzetessége volt, hogy majdnem mindegyik pályázó a Széchenyi-szigetet választotta a kiállítás helyszínéül, de a bíráló bizottság mindegyiket kifogással illette, majd a legerősebb beleérzést mutató résztvevőket, Alpár Ignácot, Schickedanz Albertot és Pfaff Ferencet év végéig újabb pályaművek benyújtására kérték fel.

Végül a bíráló bizottság elég különös határozatot hozott. Alpár Ignác tervét hirdették ki nyertesnek azzal, hogy az építész nem lesz képes megoldani a tervben szereplő feladatot, mert az nagy, de ha el is készül, sikertelen egyvelegnek fog mutatkozni. Az illetékes miniszter ettől függetlenül kiadta a kivitelezési tervre a megbízást Alpár Ignácnak, de igen rövid, négyhónapos határidővel.

Az épületegyüttes három, jól elkülöníthető részre tagolódott: az Árpád-házi királyok kora - román stílus; a vegyes uralkodóházi királyok kora - gótikus; a Habsburgok kora - reneszánsz és barokk stílus.

Az építkezések 1894 nyarán kezdődtek el. Mivel ekkor még mindent ideiglenes jelleggel és a gyorsaság követelményei szerint építettek, a falaknak előbb a favázát készítették el, majd a közöket téglával kifalazták.

A hatalmas, 4580 m2 alapterületű, 593.000 forint költséggel felépített együttes 1895 végére elkészült, s megkezdődhetett a kiállításrendezés. Az épületben Magyarország ezeréves történetének egy-egy jellegzetes időszakát, eseményét mutatták be. Ugyanakkor a román stílusú szárnyban Ferenc József és kísérete számára készítettek fogadó- és pihenőhelyet.

A millenniumi kiállítást 1896. május 2-án az uralkodó jelenlétében nyitották meg. Fél év alatt a bemutató sok ezer látogatót fogadott, akik között az Alpár által tervezett épületegyüttes igen népszerűvé vált. Mivel az épület legjellegzetesebb, gótikus része a dél-erdélyi Vajdahunyad várát mintázta, Alpár alkotását már ekkor Vajdahunyadvárként emlegették.

A kiállítás bezárása, október 31-e után a 14.000 darabos gyűjteményt a közel kilencszáz kiállító, tulajdonos hazavitte. A történeti csoport épületein egy külső és belső tatarozás következett, s az épületeket a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum kapta meg. De ezzel az épület története még korántsem fejeződött be!

1899-ben ugyanis előbb a gótikus szárny, s az év közepére a reneszánsz szárny is - nyilvánvalóan alapozási elégtelenségek miatt - "megrogyott", repedezni kezdett. A kiállítás idején oly népszerűvé vált épületet le kellett bontani. Így aztán Alpár Ignác másodszor is megbízást kapott.

Alpár Ignác csak keveset változtatott az eredeti terven. Az elrendezés maradt, minden épület a korábbi helyére került. A gótikus és a reneszánsz csoport közé az üzemi, gépészeti berendezések számára, összekötő elemként egy új épületet építettek. A reneszánsz épület udvarát pedig beépítették.

Végül 1907 júniusában nyitották meg az épületegyüttest mint a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum új otthonát, ám az épület építése, külső és belső kialakítása tulajdonképpen még nem fejeződött be. Alpár számos belsőépítészeti terve csak évtizedek múlva valósult meg, illetve a kényszerű felújítások miatt külső átalakításokat is kellett végezni.

A Vajdahunyadvárat 1991-ben műemlékké nyilvánították.
Programok
Múzeumpedagógiai foglalkozás
Nemcsak a fontos stílusok építészeti jellemzőit ismerhetik meg az érdeklődők, hanem tornyainak titkát, a kerengő (nagyközönség előtt rejtve maradó) hangulatát, a jáki kápolna meghittségét és egy egyedülállóan szép, festett gótikus teremsor eleganciáját. tovább
Fényképezzen! Készítsen szelfit az Ostromfolyosón! Nézze meg felülről a Városligeti-tavat, a Széchenyi-sziget forgatagát és a környező épületeket! A Kaputorony szűk lépcsőin keresztül az Ostromfolyosóra jutva felejthetetlen élményben lesz része. tovább
A Mezőgazdasági Múzeum történetében először két, korábban zárt épületrészt nyitunk meg a nagyközönség előtt Toronytúra programunkkal. 2015 márciusától kezdve állandó jelleggel, hosszabb nyitva tartással olyan helyszínekre engedünk bepillantást nyerni, amelyeket eddig csak néhányan láthattak. tovább
Időszaki kiállítások
2011.06.22. - 2019.12.31.
A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét. tovább
Állandó kiállítások
Erdészet, fakitermelés
Az erdőgazdálkodás története azt a folyamatot jeleníti meg, ahogyan az ember az első erdőt irtó, erdőt hasznosító tevékenységétől eljutott a mai, többcélú erdőgazdálkodáshoz. Hazánkban ennek a történelmi folyamatnak a magyar honfoglalástól kezdődően vannak emlékei. Így a legeltetésnek, aztán a szántóföldi művelés érdekében végzett erdőirtásoknak, a bányászathoz, ércfeldolgozáshoz kapcsolódó kiterjedt erdőpusztításoknak, s ez utóbbiakhoz kötődő, első szabályozott erdőgazdálkodási műveleteknek. tovább
Vadászszoba
Ezt a kiállítást a Vajdahunyadvár gótikus épületszárnyának emeletén találjuk, négy teremre tagozódva: fegyverterem, világrekord trófeák terme, nagyvadas terem, illetve a hozzá kapcsolódó képző- és iparművészeti kabinet. tovább
Méhészkedés
A kiállítás a hazai vadon élő növények néhány hasznosítási lehetőségét mutatja be. Többek között itt találhatjuk a táplálkozási, gyógyászati vagy éppen eszközkészítési céllal gyűjtötteket, továbbá a méhészet, a selyemhernyótenyésztés és a fűzvessző felhasználásának bemutatását. Ebben a kiállításban található az a földtörténeti áttekintés is, amelyben a növényvilág fejlődése követhető nyomon. tovább
Céhkancsó
A magyar halászat múltja népünk eredetéig, az őshazáig nyúlik vissza. Számos régészeti emlék, nyelvészeti és összehasonlító néprajzi kutatás bizonyítja, hogy a legősibb halászati eszközök és módszerek még a finnugor őshazából valók. Fennmaradásukban és az új hazában való alkalmazkodásukban elsődleges szerepet játszott, hogy ezek a halászati eszközök és módszerek az itteni viszonyok között is beváltak. tovább