Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.22. - 2019.08.22.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
A XIX. század vége a magyar nemzet számára különleges évforduló volt. Ezer évvel korábban, a IX. század végén zajlott le a Kárpát-medencében a magyarok krónikákban is rögzített honfoglalása. Zichy Jenő, az Országos Ipartestület elnöke e történelmi esemény tiszteletére világkiállítást és ünnepi rendezvénysorozatot javasolt, amiből 1893-ra egy nagyszabású országos millenniumi kiállítás terve bontakozott ki. Tervbe vettek ipari és gazdasági kiállításokat, a hangsúlyt azonban Magyarország ezeréves történetének bemutatására helyezték. Az ünnepségek időpontját 1896-ra tűzték ki.

A millenniumi kiállítás épületére 1893. február 8-án tervpályázatot hirdettek, s az április 30-i határidőre 11 terv érkezett. A pályázat jellegzetessége volt, hogy majdnem mindegyik pályázó a Széchenyi-szigetet választotta a kiállítás helyszínéül, de a bíráló bizottság mindegyiket kifogással illette, majd a legerősebb beleérzést mutató résztvevőket, Alpár Ignácot, Schickedanz Albertot és Pfaff Ferencet év végéig újabb pályaművek benyújtására kérték fel.

Végül a bíráló bizottság elég különös határozatot hozott. Alpár Ignác tervét hirdették ki nyertesnek azzal, hogy az építész nem lesz képes megoldani a tervben szereplő feladatot, mert az nagy, de ha el is készül, sikertelen egyvelegnek fog mutatkozni. Az illetékes miniszter ettől függetlenül kiadta a kivitelezési tervre a megbízást Alpár Ignácnak, de igen rövid, négyhónapos határidővel.

Az épületegyüttes három, jól elkülöníthető részre tagolódott: az Árpád-házi királyok kora - román stílus; a vegyes uralkodóházi királyok kora - gótikus; a Habsburgok kora - reneszánsz és barokk stílus.

Az építkezések 1894 nyarán kezdődtek el. Mivel ekkor még mindent ideiglenes jelleggel és a gyorsaság követelményei szerint építettek, a falaknak előbb a favázát készítették el, majd a közöket téglával kifalazták.

A hatalmas, 4580 m2 alapterületű, 593.000 forint költséggel felépített együttes 1895 végére elkészült, s megkezdődhetett a kiállításrendezés. Az épületben Magyarország ezeréves történetének egy-egy jellegzetes időszakát, eseményét mutatták be. Ugyanakkor a román stílusú szárnyban Ferenc József és kísérete számára készítettek fogadó- és pihenőhelyet.

A millenniumi kiállítást 1896. május 2-án az uralkodó jelenlétében nyitották meg. Fél év alatt a bemutató sok ezer látogatót fogadott, akik között az Alpár által tervezett épületegyüttes igen népszerűvé vált. Mivel az épület legjellegzetesebb, gótikus része a dél-erdélyi Vajdahunyad várát mintázta, Alpár alkotását már ekkor Vajdahunyadvárként emlegették.

A kiállítás bezárása, október 31-e után a 14.000 darabos gyűjteményt a közel kilencszáz kiállító, tulajdonos hazavitte. A történeti csoport épületein egy külső és belső tatarozás következett, s az épületeket a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum kapta meg. De ezzel az épület története még korántsem fejeződött be!

1899-ben ugyanis előbb a gótikus szárny, s az év közepére a reneszánsz szárny is - nyilvánvalóan alapozási elégtelenségek miatt - "megrogyott", repedezni kezdett. A kiállítás idején oly népszerűvé vált épületet le kellett bontani. Így aztán Alpár Ignác másodszor is megbízást kapott.

Alpár Ignác csak keveset változtatott az eredeti terven. Az elrendezés maradt, minden épület a korábbi helyére került. A gótikus és a reneszánsz csoport közé az üzemi, gépészeti berendezések számára, összekötő elemként egy új épületet építettek. A reneszánsz épület udvarát pedig beépítették.

Végül 1907 júniusában nyitották meg az épületegyüttest mint a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum új otthonát, ám az épület építése, külső és belső kialakítása tulajdonképpen még nem fejeződött be. Alpár számos belsőépítészeti terve csak évtizedek múlva valósult meg, illetve a kényszerű felújítások miatt külső átalakításokat is kellett végezni.

A Vajdahunyadvárat 1991-ben műemlékké nyilvánították.
Programok
Múzeumpedagógiai foglalkozás
Nemcsak a fontos stílusok építészeti jellemzőit ismerhetik meg az érdeklődők, hanem tornyainak titkát, a kerengő (nagyközönség előtt rejtve maradó) hangulatát, a jáki kápolna meghittségét és egy egyedülállóan szép, festett gótikus teremsor eleganciáját. tovább
Fényképezzen! Készítsen szelfit az Ostromfolyosón! Nézze meg felülről a Városligeti-tavat, a Széchenyi-sziget forgatagát és a környező épületeket! A Kaputorony szűk lépcsőin keresztül az Ostromfolyosóra jutva felejthetetlen élményben lesz része. tovább
A Mezőgazdasági Múzeum történetében először két, korábban zárt épületrészt nyitunk meg a nagyközönség előtt Toronytúra programunkkal. 2015 márciusától kezdve állandó jelleggel, hosszabb nyitva tartással olyan helyszínekre engedünk bepillantást nyerni, amelyeket eddig csak néhányan láthattak. tovább
Időszaki kiállítások
2011.06.22. - 2019.12.31.
A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét. tovább
2019.11.07. - 2019.11.10.
Állandó kiállítások
A vadásazt aranykora
A vadászat aranykora Magyarországon című tárlat három teremben, három tematika mentén mutatja be az érdeklőknek a magyarországi vadászat legkiemelkedőbb és eredményekben leggazdagabb időszakát. tovább
Cséplés: Kiskunhalas, 1910-es évek
A kiállítás a magyar mezőgazdaság teljes történetét kívánja bemutatni az élelemtermelés kezdeteitől, vagyis az újkőkortól egészen napjainkig, az Európai Unióhoz való csatlakozásig. Ez hatalmas, mintegy 8000 éves fejlődést átfogó vállalkozás. 2005-ben a legrégebbi időszakok mezőgazdaságának történetét mutattuk be a magyar államalapításig. tovább
Részlet a kiállításból
A kiállítás a domesztikációs folyamatot a jégkori állapotok felrajzolásával kezdi, és a Kárpát-medencébe - az ún. Körös-kultúra népével - eljutó első háziállatok bemutatásával végzi. Áttekintést ad a háziasítás módszereiről, a háziállatok kialakulásának helyszíneiről, s a Kárpát-medence legfontosabb háziállatainak történetéről. A kiállítás végül a magyarországi archeozoológiai kutatás történetével ismerteti meg az érdeklődőket. tovább
Mi alakítjuk - Agrár • Környezet • Védelem
A kiállításban azokra a sokakat foglalkoztató környezeti kérdésekre irányítják rá a látogatók figyelmét, melyek az egész emberiség és a Föld jövőjére hatással vannak, mint például a klímaváltozás, a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenése vagy a vízszennyezés. tovább