A kiállítás a Karoling peremkultúra - a IX. századi avar leletanyag - bemutatásával indul. A tárlók a temetőben talált családok leletanyagát tartalmazzák: arcrekonstrukciók, lószerszámok, ékszerek, kardok, övbújtatók.

Az első terem a népi társadalom sajátos rétegét képező pásztorok használati eszközeiből, ünnepi viseletéből, faragóművészetük legmívesebb darabjaiból ad válogatást, ismertetve főként a pásztorok köréből kikerülő s velük szoros kapcsolatot tartó betyárokról szóló hagyományokat is.

Kiállításunkban főként az említett lelőhely (Vörs-Papkert) leleteit mutatjuk be. Mintegy keretként mellette kiállítjuk az itt találtakkal párhuzamba állítható, a honfoglalás korát közvetlen megelőző, más lelőhelyekről származó, legkésőbbre keltezhető avar kori leleteket, és természetesen a megye más területein előkerült honfoglalás kori anyagot is.

A kiállítás időutazásra hív, hiszen rendezőelve az, hogy a csiszolt kőkorszaktól kezdve a középkorig bemutatja a megye legjelentősebb régészeti leleteit. Bizonyos rendező elv szerint tekintve a legjelentősebb régészeti tárgyak kerültek a vitrinekbe, ám sejthetjük: számtalan szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb lelet lapul még a múzeum raktárainak mélyén.

A gyűjteményben a festő öccse által kiemelkedőnek tartott művek kaptak helyet, többek közt Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Vaszary János, Zichy Mihály, Orbán Dezső, és testvére, Rippl-Rónai József alkotásai.

A megye természeti értékeit bemutató kiállítás bevezetőjében Somogy megye földrajzi helyzetének, domborzatának ismertetése után annak földtörténeti kialakulásával ismerkedhetünk meg.