A 2002-ben megnyílt kiállítás az 1890-es évektől, a nagybányai művésztelepet alapító nemzedék (Hollósy Simon, Ferenczy Károly) művészetétől tekinti át az 1940-es évek közepéig a magyar képzőművészeti élet legfontosabb irányzatait.

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben. Az itt kiállított műtárgyak többsége a 16. század elejéről származik.

A múzeum felújított, második emeleti központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Az 1896 és 1945 közötti művészetre koncentráló kiállítási egységben közel 150 festmény, 30 szobor és 200 érem tekinthető meg.

A középkori és reneszánsz lapidárium szobortöredékeket, szobrászi értékű épület-faragványokat, valamint sírkőtöredékeket tartalmaz a 11-16. századból.