A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alapítását több kísérlet előzte meg. A gasztronómia-történeti múzeumok létrehozásának gondolata a 19. század végétől követhető nyomon. Glück Frigyesnek (1858-1931), a magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselőjének a magángyűjteménye mellett, az I. világháború után a Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete vendéglátóipari felszerelésekből, ét- és menülapokból, fényképekből álló, jelentős gyűjteményt őrzött egy létesítendő múzeum részére.

Az 1966-ban létrejött - a világon máig egyedülálló - országos gyűjtőkörű intézmény a világörökség részét képező budai várnegyedben, az utcának nevet adó egykori Fortuna fogadó patinás épületében kezdte meg működését, ahol 2005 nyaráig tevékenykedett. 2006 szeptemberétől 2011 júniusáig az V. kerületben, a Szent István bazilika mellett, egy Lajta Béla által tervezett épületben (volt Magyar Külkereskedelmi Bank) működött. 2011 őszétől új helyszínen, a régi Óbuda központjában, Krúdy egykori házában, a Korona tér 1. szám alatt fogadja látogatóit. A múzeumon belül működő Kultea Klub számos jazz és világzenei koncertnek, színházi előadásnak, könyvbemutatóknak és egyéb programoknak ad otthont.

A múzeum kezdetben csak vendéglátóipar-történeti emlékeket gyűjtött, majd 1970-ben kereskedelem-történeti gyűjteménnyel bővült. Az intézmény ipartörténeti múzeumi feladatokat lát el, szakmuzeológiai követelményeknek tesz eleget.

A kereskedelem-történeti tárgyi gyűjteményt cégérek, cégtáblák, üzletberendezések és felszerelések, munkaeszközök és mérlegek, a kereskedelmi adminisztráció tárgyi eszközei, áruminták, árudobozok és üvegek, emlék- és reklámtárgyak stb. alkotják. A dokumentációs gyűjtemény tartalmaz okmány- és irattári jellegű anyagot, üzletkönyveket, számlákat, árjegyzékeket. Reklámnyomtatványai (plakátok, számolócédulák, szórólapok) iránt szakemberek és magánszemélyek egyaránt érdeklődnek.

A vendéglátás-történeti tárgyi gyűjteményekben helyet kapnak az éttermi és cukrászati termelés és értékesítés berendezési, felszerelési tárgyai, munkaeszközei. A tálaló-, evő- és ivóeszközök között azok a példányok képviselnek különös szakmatörténeti értéket, melyek egy-egy vendéglátóhely (kávéház, cukrászda, szálloda stb.) emblémáját viselik magukon. A dokumentációs gyűjtemény legnépesebb csoportját az étlapok és menülapok alkotják. Darabszámra kisebb, de azonos értékű az okmány- és irattári anyag, valamint az aprónyomtatványok tára.

A múzeum történeti anyagát a szakmához kapcsolódó képzőművészeti, numizmatikai gyűjtemény és a fotótár egészíti ki. Az intézmény kereskedelem-történeti, vendéglátóipari és biztosítás-történeti szakkönyvtárral rendelkezik.

A múzeum őrzi a múltat és segíti a jövőt, ezért a kulturális intézmények, a szakágazat és a szakoktatás rendelkezésére is áll. Sajátos eszközeivel támogatja a tömegeket megmozgató, az idegenforgalmat is vonzó rendezvényeket. Tudományos, ismeretterjesztő és közművelődési tevékenységének fontos eleme a gasztronómia, a kereskedelem és az idegenforgalom, valamint a kultúra kapcsolatának sokoldalú történeti megjelenítése. Kiemelt feladata az oktatásban és továbbképzésben való hatékony részvétel, a pályaorientáció segítése. Tárlatvezetésekkel, rendhagyó iskolai órákkal, előadásokkal, vetélkedőkkel stb. járul hozzá a szakmai műveltség gyarapításához.

A Korona téri - 2011 őszétől megtekinthető - állandó és időszaki kiállítások mellett kamarakiállításaink folyamatosan láthatók a szakmához kapcsolódó közművelődési és egyéb intézményekben, így a békéscsabai és a mezőtúri kereskedelmi szakközépiskolákban, a Solymári Helytörténeti Gyűjteményben és a Gundel Étteremben.