Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum - Budapest
A múzeum főbejárata
Cím: 1116, Budapest Pentele utca 8.
Telefonszám: (1) 208-6635
Nyitva tartás: K, CS 16-18
(Iskolai szünetekben zárva)
Albertfalva - Budapest XI. kerületének déli része - 2001-ben ünnepli 182. születésnapját. Legöregebb iskolája 173, múzeuma pedig 21 éves lett ebben az esztendőben. Az ismertető keretében a múzeum több, mint két évtizedes munkájáról szólunk.

E sorok íróját - Beleznay Andort - 1964-ben bízták meg az albertfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatásával. Az iskola dokumentumainak áttanulmányozása során rövidesen kiderült, hogy az intézmény 1978-ban lesz 150 éves. A megünneplésre való felkészülés 1973-ban kezdődött el. Ez az időpont egybeesett Albertfalva Fő-utcájának lebontásával, az új lakótelep felépítésének kezdetével. Az iskola ezer tanulója felosztotta maga között a területet, és a lebontásra ítélt házakból mindent összegyűjtött, amit a lakók felajánlottak.

A közel öt éves gyűjtőmunka meghozta 'yümölcsét, a jubileumi kiállítás nagy sikert aratott. Ezt követően felmerült a kérdés, hogy mi legyen az összegyűjtött anyaggal. Rövid tanakodás után született meg a gondolat: létesítsünk egy iskolamúzeumot és ott helyezzük el ezen értékesebbnél értékesebb tárgyakat, emlékeket. Így jött létre 1980. március 15-én - az iskola területén, a régi felvonulási épületben - a múzeum. Ezt követően pedig 1991-ben költözött mai, végleges helyére.

Az első időkben az iskola létrejöttének körülményeivel foglalkoztunk. Hamarosan kiderült, hogy az iskola első tanítójának még él az ükunokája, aki Vodicska Vencelről, az első tanítóról igen sokat tudott mesélni, sok értékes fénykép, irat volt a birtokában, melyeket rendelkezésünkre bocsátott. Az ő segítségével sikerült a Vodicska családfát is elkészíteni, mely ma már nyolc generáció adatait tartalmazza.

Megtudtuk azt is, hogy hol volt az első iskola épülete, hogyan bővítették azt az idők során, milyen létszámú, milyen összetételű volt az ifjúság. Kiderült, hogy az iskola épülete mindig kicsinek bizonyult. Így vált érthetővé, hogy miért és hogyan jöhetett létre az 1980-as évek elejére Albertfalván az ország legnagyobb iskolája, 3 épületben, 50 tanteremmel, 140 pedagógussal, 1858 tanulóval. Az sem volt véletlen, hogy 1948-ban felvehette az iskola Petőfi Sándor nevét, hiszen 1848-ig visszamenőleg köztudott volt, hogy Albertfalva lakosságának nagy része Kossuth-pártiak közé tartozott. Ez a szellemiség hatotta át a mindenkori iskola munkáját, ez kölcsönzött energiát mind a nevelőknek, mind a tanulóknak ahhoz, hogy munkájukat mindenkor magas színvonalon végezzék.

Így vált az 1828-ban létrejött iskola a további területek kutatásának forrásává, kiinduló pontjává.
Állandó kiállítások
A képen Beleznay Andor, a múzeum vezetője az érdeklődő tanulók körében látható, egy repülő bemutatása kapcsán.
Az első világháború kezdetétől fogva a Duna mentén - a budapesti Szent Gellért tértől egészen Érdig - létesültek a magyar repülés jelentős bázisai. Ezek közül legfontosabb volt az Első Magyar Repülőgépgyár és ennek szárazföldi- ill. vízi repülőtere Albertfalván, 1914 és 1926 között. tovább
Római ásatások
A mai Budapest területén a kelta eraviscus törzs központi telepe a Szent Gellért-hegy déli lejtőjén húzódott. Az I. század első felében a római kormányzat az eraviscusok egy részét az albertfalvi síkságra telepítette át. Az ókori település jelentős hányada Albertfalván, a mai Öntödei Formázó és Segédanyagokat Gyártó Kft. helyén terült el. Az első ásatások az 1950-es évek végén voltak, majd a 6-os főközlekedési út másik oldalán folytatódtak 1994-ben és tartanak a mai napig. tovább
Az egykori tanterem felszerelései
Az elemi iskolai oktatással párhuzamosan indult meg - a XI. század második felében - az iparosiskolai oktatás is Albertfalván. Magyar és német nyelvet oktattak a tanulóknak. Az iskolapadok egyik oldalán a magyar, a másik oldalán az osztrák címer volt látható. A tanulók a füzet egyik oldalára magyarul, a másik oldalára németül írtak. tovább
Részlet a kiállításból
A közel 100 éves település életében - az 1920-as évek elején - nyílt lehetőség arra, hogy Budafoktól elválva (egyházi viszonylatokban is), önálló megoldásként iskolakápolnát hozzanak létre. Az akkor már nagyközség iskolájának egyetlen tanterméből vasárnaponként kihordták az iskolai bútorokat, és a kápolna felszerelésével rendezték be azt. E kápolna eredeti felszereléseit mutatja be az egyik kiállítási szoba. Megtalálható itt az eredeti tabernákulum, a szenteltvíztartó, valamint szobrok és zászlók is. tovább