Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.14. - 2024.05.14.
Érd
2024.05.12. - 2024.05.12.
Fehérvárcsurgó
2024.05.11. - 2024.05.11.
Kaposvár
2024.05.11. - 2024.05.11.
Ópusztaszer
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.08. - 2024.05.08.
Budapest
2024.05.04. - 2024.05.04.
Kápolnásnyék
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.04. - 2024.05.04.
Eger
2024.05.03. - 2024.05.03.
Zalaegerszeg
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
Nádasdy-Kastély - Nádasdladány
A kastély bejárata
Cím: 8145, Nádasdladány Kastély park 1.
Telefonszám: (22) 590-015, (1) 202-6288
Nyitva tartás: V.1-X.31.: Sze-V 10-18
A nádasdladányi Nádasdy-kastély a 19. század második felének legjelesebb magyarországi kastélyai közé tartozik. Gróf Nádasdy Ferenc (1842-1907), a jelentős történelmi család sarja építtette. A falu, mely nevét is a családról kapta, nagy kiterjedésű dunántúli birtokaik középpontja volt. Kastélyához Nádasdy Ferenc a késő középkori angol Tudor- (Erzsébet-) stílust választotta. Az ok a Tudor-stílus jellegzetesen angol mivoltában rejlett, amely a modernizálódott, ám befolyását megőrző arisztokráciára és az ősi dicsőségre utalt, továbbá - a Nádasdy-család esetében - valószínűleg a magát angol eredetűnek vélő család továbbélő hagyományára is. Nádasdy Ferenc építésze, a bécsi képzettségű, de Budapesten működő Linzbauer István angol mintakönyvet használt, Joseph Nash: The Mansions of England in the Olden Times című munkáját.

A munkálatok 1873-ban kezdődtek, az épület 1874-ben tető alá került - ezt a szélzászló évszáma bizonyítja -, 1876-ban pedig lényegében készen állt, Néhány fontosabb helyiség belső kialakítására azonban csak az 1880-as évek első felében került sor. Az eredeti tervező, Linzbauer ekkor már nem élt. Egy másik építész, Hauszmann Alajos, a budapesti Műegyetem professzora vette át a munka irányítását. Három terem kialakítását végezte el: az angol stílusú, nyitott fedélszékkel fedett ősök csarnokáét, a faburkolatos könyvtárét és a gótikus, bordás boltozatú kápolnáét.

(Részlet a Bardi Terézia - Wisnovszkyné Hajdi Márta: Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004. c. kiadványból)