Érzelmek színháza - így aposztrofálta egyik kritkusa az osztrák Markus Schinwald (1973, Salzburg) művészetét. Schinwald a nemzetközi kortárs művészet sajátos karakterű alkotója, akit a mítoszok újraértelmezése mellett az emberi kapcsolatok érdekelnek. Miként jön létre és erősödik fel a kísértés és a vágy egy megrendezett helyzetben? Esztétikája alapvetően teátrális, legfőbb kifejezőeszközei az installációk, a performanszok és a tánc. Komplex vízióval rendelkezik bemutatott munkáinak installálásáról is, gyakran maga alkotja meg a művek környezetét és alakítja ki a kiállításdizájnt.

Budapesti kiállítása alapvetően a kulturális összefüggései által meghatározott test szerepére fókuszál, a divat, az öltözködés, a gesztusrendszer összetevőit vizsgálja. A tárlaton a megnevezhetetlen kiegészítőkkel preparált történeti festmények, biedermeier metszetek átiratai mellett videók és filmek, különös torzulásokat szenvedett cipők, használatra alkalmatlan, de valamely funkciójukat erősen kidomborító lábbelik és ruházati kiegészítők, narratív tárgyegyüttesek szerepelnek, melyekben hangsúlyt kap a testkép, a testtudat történelmi alakulása. Az emberi test mellett Schinwald állatok, hibridek, marionettfigurák történetbe illesztésével mutatja meg a test kommunikációs szerepét. Videói, tárgyai, képei és festményei a történelmi mítoszok, a pszichoanalízis és a különféle kulturális teóriák utalásrendszerébe vezetnek.

A test, a testiség eltérő megnyilvánulás- és kifejezésformáival Markus Schinwald végül az emberi lét definíciójához jut el, miközben a néző egy tapasztalati folyamatot él át. Schinwald munkái a történetileg meghatározott mítoszok újragondolása révén, az emberi cselekvésformák és rögzült szemléletmódok felülírásával új értelmezési kereteket adnak a kulturális örökség meghatározott formáinak.