Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.28. - 2024.04.28.
Dunaszentbenedek
2024.04.28. - 2024.04.28.
Edelény
2024.04.28. - 2024.04.28.
Cigánd
2024.04.27. - 2024.04.27.
Fertőhomok
2024.04.27. - 2024.04.27.
Mezőkövesd
2024.04.27. - 2024.04.27.
Gyömrő
2024.04.27. - 2024.04.27.
Szombathely
2024.04.27. - 2024.04.27.
Tiszaújváros
2024.04.27. - 2024.04.28.
Szajk
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.06.26.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2006.10.12. - 2006.11.30.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2800 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
3200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
2900 HUF
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
1600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
1400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Audio guide
800 HUF
Videó
1000 HUF
A Szépművészeti Múzeum Géniuszok és remekművek című kiállítás-sorozatának hatodik tárlata Caravaggio Dávid Góliát fejével című, a római Galleria Borgheséből kölcsönzött alkotását állítja a középpontba.
Részlet a kiállításból
A Géniuszok és remekművek sorozat utolsó kamarakiállításán a szépség egy sajátos megnyilvánulását tárjuk a látogatók elé. Caravaggio (1571-1610), illetve követője, valamint id. Lucas Cranach (1472-1553) tárlaton látható művei arra a kérdésre adhatnak választ, hogy milyen értelemben tekinthetők szépnek olyan festmények, melyek a borzasztót, a visszataszítót, a hátborzongatót ábrázolják?

A Caravaggio Dávidja, a római Galleria Borghese egyik legismertebb műve, mely Góliát levágott fejével, a halál iszonyatának brutálisan naturalista ábrázolásával sokkolja a nézőt. A Lombard származású római mester, aki az 1600 körüli években radikálisan szakított a manierizmus elvont szépségkánonjaival és drámai erejű naturalizmusával új fejezetet nyitott a festészet történetében, ezt a témát is teljesen eredeti értelmezésben dolgozta fel. Góliát levágott, a végvonaglás kínját még láttató feje az emberölésben és más erőszakos cselekedetekben vétkes festő önarcképe, miközben Dávid tekintete nem a diadal érzését, hanem a részvét szomorúságát fejezi ki. Ez a talányosan szuggesztív tartalom a monokrómba hajló színskálával, az érzelmileg telített fény-árnyék kontraszttal és az ótestamentumi hős gesztusának egyszerűségével együtt azt a fajta közvetlen, mély hatást gyakorolja a nézőre, amit csak a legnagyobb remekművek képesek kiváltani.

Valamennyi mű közös témája az élet-halál harc, a gyilkos erőszak. A kiállítás azonban nem az emberi lét és történelem számolhatatlan borzalmát kívánja néhány reneszánsz és barokk műalkotással illusztrálni, ami amúgy is reménytelen vállalkozás volna. Célja inkább a közös témában az értelmezések sokféleségét, a pusztító erők ábrázolásában a művészet teremtő erejét megmutatni. Lucas Cranach Saloméje a festő korának fagyos szépségű szász udvarhölgye. Johann Liss Juditjának büszke alakjáról sugárzik, hogy a kard acélja helyett inkább női csábereje sújtott le halált hozóan az asszír hadvezérre. Artemísia Gentileschi képén Jáel úgy veri a sátorcöveket az alvó Sziszera halántékába, mintha egy unalomig ismételt házimunkát végezne. Tintoretto lázas képzelete Káin és Ábel tragédiáját a színtérül szolgáló tájra is rávetíti, két évszázaddal később Michele Rocca Sámson és Delila véres történetét aggály nélkül formálja rokokó idillé.

A kiállított művekkel a tárlat azt kívánja érzékeltetni, hogy 16. és 17. század különféle, gyakran egyidejű esztétikai elvei miképpen befolyásolták a félelemkeltő, véres jelenetek bemutatását, illetve, hogy a mártíromságok, gyilkosságok és kegyetlenkedések megjelenítését hogyan ítéljük meg történeti, művészettörténeti vagy lélektani szempontból.