A magyar főurak körében a XVII. század közepétől vált szokássá családi képcsarnokuk megfestetése. A nemesi ősgalériák virágkora a XVIII. századra tehető, azonban a Bezerédj család arcképcsarnoka jól példázza, hogy az ősgalériák két évszázados hagyománya még a XIX. század közepén is elengedhetetlenül fontos része a nemesi reprezentációnak.

A vármúzeum keleti palotaszárnyának két földszinti termében történeti kiállításon mutatjuk be a feltárásnál előkerült XIII-XVII. századi régészeti leleteket, köztük használati edényeket, fegyvereket, giffalakos kályhacsempéket. Itt látható a vár 1324-ből származó első írásbeli említése, továbbá oklevelek, adománylevelek tekinthetők meg. (Hiszen a kastély vétel, csere vagy harc útján gyakran cserélt gazdát.)

"Szülőföldünkön szüleinktől ered ami jó, ami sokszor lehúz a végtelen mélységek körébe, ami szárnyal a magasságok mérhetetlen messzeségébe. Gyökerünk végül, ha kihúzatott is, életadó.