A múzeum bejárata
| |
A Biblia világának három évezrede
|
|
| |
Az írás- és szövegtörténet
|
|
|
A Biblia Múzeum 1988-ban jött létre a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének részeként.
A Múzeum hivatalos elnevezése: Biblia Világa Múzeum; e névből következik, hogy a szép, régi Bibliák mellett a kiállítás a Biblia keletkezésének hátterét is bemutatja. Az idelátogató közönség megismerheti mindazokat az eseményeket, amelyek között a Biblia népének története lejátszódott, és amelyek magának a Bibliának a sorsát is meghatározták.
A Múzeum tartalmilag négy fő részre tagolható: míg az első a régészet és a Biblia kapcsolatával, a második a Biblia írás- és szövegtörténetével, a harmadik a magyar nyelvű Biblia történetével foglalkozik, az utolsó a világ nyelveire lefordított Bibliát mutatja be a látogatóknak.
A bibliai régészet illusztrálja a Bibliában foglalt történeteket, és ezzel segíti a leírtak jobb megértését. Az egyiptomi anyagot megtekintve felidézhetőek a József történetek, az Egyiptomból való kivonulás, a pusztai vándorlás kora. Kronológiai sorrendben haladva látható a Házor város romjai között talált kánaáni szentély; Mésa, Moáb királyának oszlopa pedig érdekes történetet mesél arról az időszakról, amikor Izrael és Juda néven az ország két részre szakadt.
A reliefek az Asszír Birodalom korából sejtetik azt a nehéz korszakot, amelyben lzraelnek küzdenie kellett a megmaradásáért. Láthatóak régészeti leletek a Babiloni Birodalom idejéből, amelyek a látogatóknak a babiloni fogságról és a szabadulásról mesélnek: Küros, perzsa király engedélyezte a zsidó népek, hogy Babilont elhagyják s hazatérjenek. Ezek után a kiállítás Nagy Sándor és a hellén kultúra világával foglalkozik.
A Római birodalom időszaka Krisztus születésével és a keresztyénség gyors terjedésével ismerteti meg a látogatókat. A bemutatott régészeti anyag megemlékezik a korai keresztyénség pannóniai történetéről is.
A Biblia írás-és szövegtörténetének kiállítása a qumráni felfedezés jelentőségének ismertetésével kezdődik.
A könyv szó hallatán a mai ember a nyomtatott könyvre gondol, pedig az emberiség írásbeliségének ötévezredes történetéből mintegy egytized részét teszi ki a nyomtatott könyv története. Általában - a könyv szó hallatán - a kódex formájára gondolunk, noha az ókorban a könyv alatt a tekercset értették. Az ezt megelőző időkből pedig az írott anyag agyagtáblákon maradt az utókorra. Hosszú út vezet a papirusztöredékeken és kódexeken keresztül az első nyomtatott Bibliáig.
A magyar nyelvű Biblia története szoros és szép összefüggésben él a magyar nyelv történetével. Az első nagyobb részfordítások a Bécsi-, Müncheni-, és Apor-kódexekben maradtak ránk a 15. század első feléből. A humanizmus és a reformáció valamint a nyomtatás technikája új korszakot hozott a bibliafordítás történetében. A kiállításon megtekinthetőek többek között Komjáthy Benedek, Pesty Mizsér Gábor, Sylvester János, Heltai Gáspár valamint más későbbi bibliafordítók és kiadók Bibliái.
Középpontban látható az első teljes magyar nyelvre lefordított Biblia, amely a gönci református lelkész és esperes nevéhez fűződik: ez a Károlyi (Károli) Gáspár fordította vizsolyi Biblia (1590). A Múzeum büszkesége a sok szép és értékes régi Bibliák között az 1608-as kiadású hannaui Biblia is, amely I. Rákóczi György fejedelem példánya volt, és amelyben láthatóak sajátkezű feljegyzései is.
A Múzeum utolsó része a világ legtöbb nyelvére lefordított könyvről, a Bibliáról mutat be válogatást.
| További információk: |
| Ráday Gyűjtemény - Biblia Múzeum |
| 1092 - Budapest |
| Ráday utca 28. |
| |
| +36 (1) 217-6321 |
|
|
