A középkori várak szinte minden ember fantáziáját megmozgatják. Sajnos a mai romos vagy teljesen átépített várak már nem nagyon hasonlítanak eredeti formájukhoz. Pedig saját korukban amellett, hogy elsősorban lakóhelyek, gazdasági központok és erődítmények szerepét töltötték be, egyben a társadalmi rend és a hatalom jelképei is voltak. A magyar középkori várak építészetében megtalálhatjuk az adott korszak gazdasági és politikai helyzetének, a művészetnek és a mindennapi életnek a lenyomatát is. A festői romok szárnyalásra késztetik az emberi fantáziát, de a rekonstrukciók is hagynak teret a képzeletnek.

A régészeti, műemléki kutatások alapján készült virtuális, tudományos rekonstrukciók segítségével mindenki számára megismerhetővé, átélhetővé válik a középkori várak valóságos világa. A rekonstrukciók - a régészeti feltárások mellett - korabeli metszetek, alaprajzok, leírások és a digitális technika segítségével készültek el.

Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, a kiállítás fő kurátora így indokolja meg, hogy miért fontos ilyen módon is bemutatni középkori várainkat: „Egy tudományos kutatás dokumentációja, a földből előkerült régészeti tárgyak: törött cserepek, rozsdás vasak, üvegszilánkok és csontmaradványok a hétköznapi múzeumlátogató számára inkább csak még titokzatosabbá teszi a témát, ahhoz kevésbé járul hozzá, hogy el tudja képzelni a középkori emberek hétköznapi életét, amely a várak falai között folyt. Ebben segít a modern digitális technika, amely érzékletesen megjeleníthetővé teszi mindazt, amire a kutató a feltárt maradványokból következtethet. A középkori várak rekonstrukciói nem azt mutatják meg, hogy mi maradt meg a várból, hanem azt, hogy mi az, amit tudunk róluk."

A kiállításon nyolc vár : Óbuda, Visegrád, Diósgyőr, Esztergom, Tata, Simontornya, Kisnána és Mohosvár rekonstrukciója látható, valamint 3D nyomtatással készült makettek, számítógépes animációk, interaktív multimédiás berendezések és a Visegrádon előkerült fegyverek, fegyverrekonstrukciók. Az Óbudai Múzeum más leletanyagokkal is kiegészítette a kiállítást: a Budapesti Történeti Múzeumból az egykori óbudai királyi, majd királynéi vár (amelyből ma már a felszínen sajnos semmi sem látható!)területéről származó korsókkal, poharakkal, fazekakkal, kályhaszemekkel, padlótéglával és a várból származó faragott kövekkel; az Esztergomi Balassa Bálint Múzeumból edényekkel, korsókkal, kályhaszemekkel, padlótéglával, lakatokkal, kulcsokkal, lándzsahegyekkel, zablákkal, sarkantyúkkal; a tatai Kuny Domokos Múzeumból ágyúgolyókkal, vállvérttel, kályhacsempével. Így erősíti, fokozza egymás hatását a digitális technika, az animáció és a konkrét leletanyag, melyeknek segítségével a látogató már tényleg, szinte valóságosan is beleélheti magát a középkori várak lakóinak mindennapi életébe. A digitális technika kivitelezését, az animációt a Pazirik Informatikai Kft készítette. A kiállításban látható egy összefoglaló animációs film is a nyolc említett vár s egyben a középkori várak történetéről, a hozzájuk kapcsolódó regékről, mondákról, lakóik életéről. Az Óbudai Múzeum a főbejáratához kapcsolódó fogadó-terében a várak mai állapotáról készült fotókiállítással is kiegészíti a látottakat.

A kiállítás témája inspirálta a „Középkori várak" c. könyv kiadását is (Buzás Gergely és Kovács Olivér munkája), amely eredetileg kiállítási katalógusnak készült. Az európai és ezen belül a magyar várépítészetről szól – közérthető, de a szakemberek számára is érdekes módon, mert a legújabb kutatási eredményeket is közli.