A nyugat-lengyelországi Głogówból származó leletet 1987 októberében két helyi lakos találta meg egy fából készült hordóban. A kincset valószínűleg 1210 és 1215 között rejtették el. Az összesen majdnem 7 kilogramm súlyú nemesfém lelet – több, mint 20 ezer érem, több ezer töredék, hét ezüstrúd és egy ezüströg – Európa legnagyobb középkori kincsei közé tartozik. Az érmek között a lengyel darabok dominálnak, néhány példány kizárólag ebből a leletből ismert. A legrégebbi érmék a XI. és XII. század fordulójáról származnak. A głogówi kincs című kiállítást első alkalommal 1994-ben nyitották meg a Głogówi Régészeti-Történeti Múzeumban, 2010-ben sikerült lehetővé tenni azt, hogy más intézmények is bemutathassák. Lengyelországon belüli körútja során eddig több mint ötvenezer érdeklődő láthatta.

Magyarországon először a Déri Múzeumban tekinthető meg A głogówi kincs című tárlat, amellyel egy időben bemutatjuk Déri Frigyes numizmatikai gyűjteményéből az Árpád-ház uralkodóinak féltve őrzött vereteit is. A látogató végigkövetheti a magyar címer kialakulásának folyamatát, melynek ősi elemei, a kettős kereszt és a sávokkal osztott címer a korai pénzeken tűnnek fel először. A kiállításban látható lesz Szent István király híres, dupla súlyban vert dénárja, amelyből Magyarországon csupán még egy példány ismeretes, amelyet a Nemzeti Múzeum őriz.

Ugyanekkor lesz megtekinthető a Déri Múzeumban a különleges és a közönség által még soha nem látott Nyírmártonfalva-Gúth határában talált kincslelet. 1959-ben a gúthi erdőgazdaság csemetés-kertjének kapálása közben 105 darab érme került napvilágra. A 2007-2010 között folytatott kutatásoknak köszönhetően újabb 20 érme került elő, 2013-ban pedig további 7 érmét találtak a szakemberek. A XIII. századból származó, Karintia és Krajna területén készített, jó minőségű ezüstdénárokat tartalmazó kincslelet jól megvilágítja a tatárjárás előtti évtizedek magyarországi pénzforgalmát. A remek állapotban megőrződött érmékből fontos információk nyerhetők az egykori elrejtő anyagi helyzetéről a mongol pusztítás mértékéről és a korabeli magyar uralkodók külföldi kapcsolatairól, gazdaságpolitikájáról.