2025. május 1. csütörtök
Jakab, Fülöp, Zsaklin
Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria - Jászberény
 |
Cím: 5100, Jászberény Gyöngyösi út 7.
Telefonszám: (57) 503-260, (57) 503-261
E-mail: hamzamuzeum@gmail.com
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 10-18
XI.1-III.31.: K-Szo 10-16 Csoportokat előzetes (legalább 1 nappal a tervezett látogatás előtti) bejelentkezés esetén vasárnap és hétfőn is fogadunk. |
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2008.06.24. - 2008.07.24.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
400 HUF
|
|
|
Csoportos belépő felnőtteknek
(min. 10 fő)
|
200 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
|
200 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
200 HUF
|
|
|
Tárlatvezetés
|
500 HUF
|
|
|
Fotó
|
500 HUF
|
Gácsi Mihály (Budapest, 1926. augusztus 10. -Zalaegerszeg 1987. február 5.) Munkácsy-díjas grafikus.
Szabadiskolában tanult, majd 1949-től 1956-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Koffán Károly voltak.
1956-74-ig a Szolnoki Művésztelep alkotója volt. Jelentős egyénisége volt a Szolnoki Művésztelepnek (sőt az egész városnak), igazi bohém művészként tartották számon.
1974-től Hódmezővásárhelyen, majd 1976-tól haláláig Zalaegerszegen élt. A linómetszet és a rézkarc technikájának kiváló ismerője volt. Anekdotázó hangvételű karikaturisztikus ábrázolásmód alkotja jellegzetes kifejezésmódját. Kezdetben önironikus, kissé dekadens kifejezésű műveket készített.
Formanyelve mindvégig azonos, kisarkított figurativitás, különös groteszk, torz formaképzés jellemzi. A művészettörténet grafikáiról ismeri Gácsi Mihályt. Folyóiratokba dolgozott, könyveket, kiadványokat, valamint meséket illusztrált. Mindezek mellett festett, utolsó éveiben inkább már csak azzal foglalkozott.(Tájképek, csendéletek).
Grafikáinak legfontosabb jellemzői: a humor és irónia, alkotásai mégis inkább drámaiak. Félelem a szépség elmúlásától, félelem a gépies világtól, ezt fejezik ki pesszimista hangulatú képei.
A Hamza Múzeumban látható grafikai kiállítás anyagát a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményéből válogattuk.
Szabadiskolában tanult, majd 1949-től 1956-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Koffán Károly voltak.
1956-74-ig a Szolnoki Művésztelep alkotója volt. Jelentős egyénisége volt a Szolnoki Művésztelepnek (sőt az egész városnak), igazi bohém művészként tartották számon.
1974-től Hódmezővásárhelyen, majd 1976-tól haláláig Zalaegerszegen élt. A linómetszet és a rézkarc technikájának kiváló ismerője volt. Anekdotázó hangvételű karikaturisztikus ábrázolásmód alkotja jellegzetes kifejezésmódját. Kezdetben önironikus, kissé dekadens kifejezésű műveket készített.
Formanyelve mindvégig azonos, kisarkított figurativitás, különös groteszk, torz formaképzés jellemzi. A művészettörténet grafikáiról ismeri Gácsi Mihályt. Folyóiratokba dolgozott, könyveket, kiadványokat, valamint meséket illusztrált. Mindezek mellett festett, utolsó éveiben inkább már csak azzal foglalkozott.(Tájképek, csendéletek).
Grafikáinak legfontosabb jellemzői: a humor és irónia, alkotásai mégis inkább drámaiak. Félelem a szépség elmúlásától, félelem a gépies világtól, ezt fejezik ki pesszimista hangulatú képei.
A Hamza Múzeumban látható grafikai kiállítás anyagát a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményéből válogattuk.
|
|
