Hunyadi Mátyás három évtizedre kiterjedő mecénási tevékenysége során a későgótika és az itáliai reneszánsz korszerű művészeti áramlataiba kapcsolta be udvarát, ezzel egyenjogúvá téve a legkiválóbb külföldi mecénás udvarokkal. Az uralkodót körülvevő művészi tárgyak közül igen figyelemreméltó emlékcsoportot alkot az itáliai majolikák együttese. Az ónmázas itáliai majolika a legnemesebb európai kerámia anyag a 15 - 16. században, készítésének módját spanyol-mór közvetítéssel ismerhették meg az itáliai fazekasok.

Mátyás ifjú felesége, Aragóniai Beatrix már 1476-os házasságkötésük előtt ismerte és kedvelte ezeket a luxustárgyakat. Cesare Valentini ferrarai követ Beatrix királyné húgának, Eleanóra hercegnőnek is azt javasolta, hogy faenzai majolikamunkákkal ajándékozza meg nővérét, mert ő kiváltképp kedveli azokat, és többre becsüli őket, mint az ezüstöket.

Az udvarban tehát megjelentek az itáliai eredetű majolika tárgyak, amelyek a korszak legfontosabb itáliai központjainak (Pesaro, Faenza) a termékei. Ugyancsak jelentős az a tény, hogy Mátyás budai udvarában majolika műhelyt létesített, itáliai mesterek részvételével. A budai udvar leletei mellett jelentős leletanyag került elő az uralkodó egyéb magyarországi székhelyein.

Az Iparművészeti Múzeum itáliai reneszánsz majolikagyűjteményét mintegy húsz éve láthatta utoljára a nagyközönség, a Reneszánsz és manierizmus c. kiállításon. Az azóta eltelt húsz évben számos publikáció született, amely pontosítja a magyar gyűjteményekben őrzött műkincsek meghatározását, beleértve a budai majolikaműhelyben működő itáliai művész-mesterek tevékenységét is. Az idő megérett arra, hogy a budai majolikaműhely tevékenységét a műfaj korai történetének szélesebb összefüggéseiben, teljesebb körben megvizsgáljuk.

A kiállítás célja kettős: egyrészt az Európában új kerámiatechnika, az ónmáz használatainak korai megjelenésétől a majolikaművészet 15. századi kezdeteinek feltárása és az emlékanyag részletes bemutatása, másrészt a magyar királyi udvarban megjelenő majolika tárgyak eredetének és készítési körülményeinek alapos vizsgálata. A célkitűzésnek megfelelően a kiállítás meghatározza és bemutatja azokat a városokat és műhelyeket, ahonnan az export majolikák Magyarországra érkeztek. A korai, kísérletező időszak emlékei mellett a kiállítás a teljességre törekedve bemutatja az itáliai majolikaművészet magyarországi emlékeit, és általában a majolikaművészet hatását az Alpoktól északra. Végezetül a kiállítás kitér a majolikaművészet kiterjedésének korszakára is a 16. század első évtizedeiben. A hazai régészeti emlékek, töredékek, valamint a Budapesten és más múzeumokban őrzött, párhuzamba állítható analógiák együttes bemutatásával a kiállítás lehetőséget teremt a történelmi bizonyítékok élményt nyújtó értelmezésére.

Az Iparművészeti Múzeum tervezett kiállítása és annak tudományos igénnyel megírt, többnyelvű katalógusa összegzi és továbbviszi az utóbbi kutatások eredményeit.