Igazi csemegét kínál a Kass Galériában nyíló bélyegkiállítás a hírközlés technikai kuriózumokkal. Együtt nyújt érdekességet a két "műfaj", hiszen a hazai és nemzetközi bélyegművészetet reprezentáló Kass-bélyegek és bélyegtervek bemutatója mindig kínál újat, a korábbi kiállításoktól eltérőt. Egyébként is: Kass János grafikusművész örök megújuló, művészete mindig friss. Ennek tanúsága a bemutató.

A rendhagyó tárlaton Kass János Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes Művész és Kiváló Művész, Szeged Város Díszpolgára bélyegtervező grafikai munkásságának három évtizedét követhetjük nyomon. Az alkotó művész és a Postamúzeum, valamint a Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány sok éve tartó együtt munkálkodása tükröződik abban, hogy a kiállítóteremben a tematikailag, érzelmileg is közeli régi hírközlési eszközök, telefonkészülékek, kisközpontok is helyet kaptak a remekmívű lapok társaságában.

Így, amikor a néző elmereng azon, hogy mily messzire kalandozhat Kass-bélyegén a Nemzeközi Gyermekévre (1979) megjelent, csoda színvilágú János vitéz, töprenghet azon is: az időben utazva sok-e, vagy kevés a néhány évtized, amikorról a "telefonínséges" időből visszaidézhetünk 1987-es készüléket. Hiszen a mai középgeneráció képviselői majdhogy úgy létezhetnek, egyik kezükben a kurblis telefonkészülék, a másikban a féltenyérnyi mobil.

Kass János remekmívű, "meseszép" bélyegei, a jeles magyarokat idéző fényesen komoly lapok, díjnyertes sorozatok mind láthatók a kiállításon. Az 1973-as Madách bélyegtől kezdődően a legutóbbi, 2004-es "Jeles magyarok" sorozatig élményszerű kalandozásban részesedhet a látogató a tárlaton. Kuriózumként ránézhet a tárlat vendége az 1979-es eredetű mesebélyeg "kalóz" változatára, amit különösebb engedély, vagy legalább visszajelzés nélkül 2001-ben kiadtak a Seychelles- szigeteken, s amelyet 95 dollárért adnak-vesznek most. De ez is az elismerésnek egy formája, hogy közel harminc év után is milyen népszerű e bélyegsor a világban. Érdemes tehát szemügyre venni, miként lesz János vitézből Galant John.

A síkban szemlélhető művek társai a bemutatón a távközlési eszközök, amelyek talán nosztalgia, talán a technikai forma változatossága okán, talán egyszerűen mára játékká vált mivoltukban ragadják meg a nézőt. A Dr. báró Szalay Gábor államtitkár posta vezérigazgató gravírozott csillogó asztali telefonja, mint főúri szalonokba való darab éppúgy vonzza a tekintetet, mint a nem oly régi "csodamasina" az 1987-ben nyugdíjazott kisközpont Kútvölgyről. Van azután katonai telefon a 30-as évekből, kurblis telefon a 40-es évekből, s a legrégebbi technikai érdekesség az 1910-es átkapcsoló rendszer.